Oroszországban német forrásból juthat hozzá lehallgatásra is használható berendezésekhez.

Egy német technológiai vállalat leányvállalati rendszerén és közvetítő államokon keresztül képes volt lehallgatásra alkalmas eszközöket exportálni az Oroszországra vonatkozó szankciók ideje alatt. A cég érvelése szerint a technológia értékesítése még a szankciók életbe lépése előtt történt, azonban valójában tisztában lehettek azzal, hogy az átadás is a megszorítások hatálya alá tartozik. Azóta pedig valószínű, hogy alternatív módszerekkel folytatják az orosz állami megrendelések teljesítését.

A Politico nyomozása szerint a német Kontron szlovén leányvállalata több mint 3,5 millió euró értékben szállított telekommunikációs eszközöket Oroszországba, amelyek titkosszolgálati felhasználásra is alkalmasak. Ez aggasztó, mivel már életbe léptek az ilyen típusú technológiák exportjára vonatkozó korlátozások.

A cég 2023 júliusa és novembere között szállította az eszközöket, pedig júniustól már életbe lépett az EU 11. szankciós csomagja, amely komolyan korlátozza a kettős felhasználású eszközök oroszországi értékesítését, hiszen azok közvetlen segíthetik akár a katonai, akár az információs műveletek végrehajtását.

A szállítmányok között több SI3000-es egység is megtalálható, amelyek a kommunikációs forgalom megfigyelésére és lehallgatására képesek. A szlovén leányvállalat az Istra Technologiesnek értékesítette ezeket az eszközöket, amely a Kontron oroszországi képviseletét látja el, és 48,4%-os részesedéssel bír a társaságban.

Bár ilyen esetekben tipikusan az orosz állam a társtulajdonos, a Kontron állítja, hogy a maradék 51,6% birtokosának semmi köze az ország vezetéséhez, vagy annak szerveihez. A cég emellett azzal védekezik, hogy az eszközök értékesítése a szankciók életbelépése előtt történt, ami papíron jól hangzik, ám jó előre

Tisztában voltak vele, hogy a határidő lejárta után a korábban értékesített termékek kézbesítésére is érvényes a tilalom.

A Kontron, az orosz megszállás után nem sokkal, éves jelentésében határozottan elítélte a háború kirobbantását, és bejelentette, hogy csökkenti oroszországi tevékenységét. E lépés részben megvalósult, hiszen 600 helyi munkavállalójából 360-at elbocsátottak. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az Iskra jelenleg is 3,5 millió eurós tartozással bír a szlovén Kontron felé, míg 2022-ben, a háború kitörésének évében, egy 6,4 millió eurós tartozást írtak le az orosz leányvállalat számára.

Bár Kína ma már jelentős mértékben képes biztosítani azokat a technológiai megoldásokat, amelyek az oroszok számára a nyugati szankciók következtében elérhetetlenné váltak, a helyzet továbbra is kockázatos. Az EU-nak és a szankciók betartatásáért felelős tagállamoknak komoly kihívásokkal kell szembenézniük, amikor arról van szó, hogy valóban meg tudják-e akadályozni az itt használt eszközök exportját. Ezek az eszközök nem csupán a felhasználásuk révén jelentenek problémát, hanem bepillantást is nyújtanak abba, hogy milyen technológiai kapacitásokkal rendelkezik jelenleg Európa.

A Kontron korábbi nyilatkozatai ellenére a vállalat továbbra is jelentős mértékben hozzájárul Oroszország "importfüggetlenedéséhez". Például a cég birtokában lévő Iskra tavaly júniusban elismerést kapott egy orosz bűnüldözési szervek számára készült projekt megvalósításáért.

Még aggasztóbb azonban, hogy a szlovén Kontron az erre irányuló szankciók életbe lépése óta nem csak az említett néhány hónapban szállított eszközöket Oroszországba, hanem

A szomszédos Kazahsztán számára újabb 49 SI3000-es egységet és a hozzájuk szükséges cserealkatrészeket értékesített.

Ugyan a Kontron állítja, hogy Kazahsztán saját használatra vette az eszközöket, az ország már korábban kijelentette, hogy cégei nem fogják "vakon követni" a nyugati szankciókat, így a gyakorlatban kevés dolog akadályozza a helyi szereplőket, hogy bizonyos eszközök átjátszásán profitáljanak.