Minden gyermekben ott rejlik a potenciál, amely csak arra vár, hogy felszínre kerüljön. A sport nem csupán fizikai aktivitást jelent, hanem kiváló lehetőséget nyújt a nevelésben, hiszen számos értéket és készséget tanít meg a fiataloknak. A sportágak so

Malhazjan Szergej egy különleges kor különleges gyermeke, aki egyedülálló háttérrel rendelkezik. Szülei 2000-ben Örményországból érkeztek Magyarországra, ahol nagybátyja Nyíregyházán altatóorvosként tevékenykedett, és ez a kapcsolat alapozta meg a család itteni életét. Szergej mindössze négyéves volt, amikor új otthonra talált. Ma már anyanyelvi szinten beszél magyarul, örményül, oroszul és ukránul, hiszen Ungváron szerezte meg diplomáját. Jelenleg gyermekpszichológusként dolgozik, és szívvel-lélekkel támogatja a gyerekeket és szüleiket, értékes tanácsaival és útmutatásaival.

A sorsában ott az egész XX. század: Malhazjan Szergej édesapja volt az első örmény sportoló, aki karateversenyen érmet tudott szerezni az akkori Szovjetunióban, majd Magyarországra költözött a családjával, megalapította saját egyesületét, edzősködött, és szinte minden tanítványa bajnok lett. A két fiát meghívták a magyar válogatottba, de amikor édesapjuk a munkája miatt abbahagyta az edzősködést, ők is felhagytak a karatéval. A sporttal azonban nem, Szergej több versenyt is nyert brazil jiu-jitsuban, és felfigyelt rá a világhírű edző, Gokor Chivicsjan, meghívta őt három hónapra Los Angelesbe. A tanulást sem hanyagolta el: a mesterdiplomáját jeles eredménnyel szerezte meg a Debreceni Egyetemen.

Meggyőződésem, hogy a mozgás nemcsak a fizikai állóképességet fejleszti, hanem az önfegyelmet, a kitartást és a mentális ellenállóképességet is, ezek az élet minden területén hozzájárulnak a sikerhez. Iskolapszichológusként nap mint nap tapasztalom, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a gyermekeknek: a szorongás, a stressz és az önbizalomhiány egyre gyakoribb problémák. Meggyőződésem, hogy a rendszeres mozgás az egyik legjobb eszköz a mentális egészség megőrzésére, nemcsak a testet, a lelket is erősíti. Csökken a stressz, nő az önbizalom

- sorolta lapunknak Malhazjan Szergej, miért nélkülözhetetlen a sport a gyereknevelésben is. Nem mellékes, hogy a csapatsportok fejlesztik a szociális készségeket, hiszen a gyermekek megtanulják az együttműködés, a tisztelet és a közösséghez való tartozás fontosságát.

A gyereknevelés folyamata folyamatosan alkalmazkodik a világ változásaihoz. Miközben Szergejhez tartottam, az iskolaudvaron egy ötödikes diák lelkesen mesélte, hogy szombaton részt vett egy lövöldözős játék "live event"-jén, ami állítása szerint élete eddigi legjobb élménye volt...

A gyermek sportolására a család támogatása gyakorlatilag elengedhetetlen. Hiába próbáljuk ösztönözni őt a mozgásra, ha otthon azt látja, hogy a szülők engedik, hogy órákon át a számítógép előtt üljön, és nem figyelnek a benne rejlő tehetségre. A szülői felelősség kulcsfontosságú abban, hogy a gyermeket a sport irányába tereljük, még ha ez kezdetben ellenállásba ütközik is. A megfelelő motiváció megtalálása és az egyensúly megteremtése elengedhetetlen. Egyszerű módszerekkel is élhetünk, például ha a gyermek elmegy edzeni, akkor utána lehetőséget adhatunk neki, hogy játszhasson a számítógépen. Emellett fontos, hogy olyan sportágat válasszunk, amely igazán érdekli őt. Ha a suliban szívesen focizik, érdemes fociklubba iratni, ha pedig az extrém sportok vonzzák, akkor abba az irányba érdemes terelni. Hasznos lehet, ha megkérdezzük tőle, hogy barátai milyen sportokat űznek, vagy visszaemlékezünk, mit szeretett régebben. Az együtt eltöltött idő és a közös élmények segíthetnek abban, hogy a gyermek felfedezze a sport világát, és a mozgás szórakozássá váljon számára.

De már halljuk is az egyik ellenvéleményt, mi lesz a tanulással? "Ebben is fontos megtalálni az egyensúlyt. Vannak időszakok, mint például érettségi vagy vizsgák előtt, amikor a napi edzéseket háttérbe kell szorítani. Ugyanakkor jól szabályozható, hogy a sport és a tanulás harmóniában maradjon. Ez részben a gyermek hozzáállásán, részben pedig a szülők nevelési módszerein múlik. Engedik-e, hogy az edzés kifogás legyen a tanulmányi problémákra? Hiszen aki keres, mindig talál valamilyen mentséget arra, miért nem sikerült egy dolgozat."

A szakértő szerint napi másfél óra mozgás nem hátráltatja a tanulást, épp ellenkezőleg, erre az ő maga a példa. A sport segít levezetni a felesleges energiát és a felgyülemlett stresszt, így a gyerek később hatékonyabban tud koncentrálni a tanulásra is. Ha már stressz... Megszokott jelenet: az apuka űzi-hajtja a pályán csak sétáló gyerekét, olykor üvöltözve, a gyerek meg sétál a pályán. Talán nem is véletlenül: ha valamit túlzottan erőltetünk egy gyerekre, könnyen megutálhatja azt. Fontos megtalálni az egyensúlyt: egy egészséges szinten a szülő motivációja nem árt, sőt segíthet - tartja az iskolapszichológus. A sikerélmények előbb-utóbb úgyis elérik a gyermeket, és ezekből építkezhet a későbbiekben.

A kihívás akkor merül fel, amikor a gyermek nem mutat érdeklődést a fejlődés iránt, mert ilyenkor a külső ösztönzők is gyakran hatástalanok.

"Amikor egy szülő gyermekként kudarcokat élt át, vagy nem teljesített a várt szinten, gyakran arra vágyik, hogy a saját gyermeke sikerélményekkel gazdagodjon. Ez azonban nem egy egyszerű folyamat. Ha a gyermek valóban élvezi a választott sportágat és sikeres benne, a szülő is osztozhat az örömben. De ha a gyermek nem találja a helyét abban a sportban, az frusztrációhoz vezethet - hangsúlyozta Malhazjan Szergej. - Fontos megérteni, hogy ha egy gyermek nem tehetséges egy adott területen, az nem zárja ki, hogy másban kiemelkedjen. Ha a sport nem az ő világa, lehet, hogy a tanulásban találja meg az igazi tehetségét, hiszen mindenkinek van valamilyen különleges képessége! Nem az a cél, mint a régi szovjet időkben, hogy mindenki mindenben egyformán jó legyen, hanem hogy felfedezzük azt a területet, ahol a gyermek a legjobban kibontakozhat."

Tehát ha például kimagasló eredményeket ér el matematikából, a szülő ezt erősítheti benne. "Ebben tudlak támogatni, segítek neked fejlődni ezen a területen. De ha szereted a focit, nyugodtan játszd hobbiként, mert örömödet leled benne." Lehet, hogy később kiderül, mégis van érzéke hozzá, de a lényeg, hogy olyan irányba tereljük, ahol valóban kibontakozhat. A kihívás akkor merül fel, amikor a gyermek nem mutat érdeklődést a fejlődés iránt, mert ilyenkor a külső ösztönzők is gyakran hatástalanok.

Ha a legjobb forgatókönyvet nézzük, a gyerek tehetséges, és felvételt nyer egy akadémiára, ami miatt el kell hagynia a családját. A szakértők szerint, ha a szülő mégsem engedi el a gyermeket, akkor ezzel akaratlanul is nagyobb problémákat okozhat. Ha viszont bátorítja, és megengedi neki, hogy azt csinálja, amit igazán szeret, a gyermek boldogsága garantált lehet – hiszen mi lehetne ennél fontosabb? Ha az akadémiai közösség támogató, és például megállapodnak abban, hogy a gyerek hétvégente hazalátogathat, a szülő-gyermek kapcsolat egészségesen fennmaradhat. A lényeg a kapcsolat minőségében rejlik: mennyire érződik a szülő támogatása, mennyire tud a gyermek bízni ebben a támogatásban, és milyen erős a köztük lévő kötelék.

Néha elengedhetetlen a támogatás igénybevétele. "Ha a gyermek teljesítménye nem az elvárt szinten mozog, lehet, hogy honvágya gyötri. Ezt érdemes egy pszichológussal átbeszélni, aki megfelelő iránymutatást tud nyújtani az ilyen helyzetekben. A pszichológus segíthet a gyermek motiválásában, és a honvágy érzését is képes lehet valamennyire enyhíteni. Fontos, hogy a családok többet kommunikáljanak a gyerekkel, több időt töltsenek el együtt, hiszen ez erősítheti a köztük lévő kapcsolatot. A megoldás kulcsa a gyermek és a család közötti viszony minőségében rejlik. Ha például a gyermek örül annak, hogy távol van a szüleitől, akkor hiába próbáljuk őt visszahozni a családhoz, hiszen éppen az volt a célja, hogy elkerülje őket."

Sokak szerint iskolás korban nehéz már nevelni, hiszen egy gyerek személyisége 90 százalékban kialakul óvodás korára, de a gyermekpszichológus szerint a személyiséget negyvenöt százalékban a társadalom alakítja ki, ennyi százalék a genetika is, a maradékot adják az egyéb hatások; az egyéniséget pedig az élete végéig formálja a környezet és a tapasztalat. A mai világban inkább a társadalom befolyásolja a gyerekeket, sokszor nem adnak a szülők véleményére, fontosabbak nekik a barátok. Főleg a tiniknél, a serdülőkori kríziseknél fordul ez elő... És ha már serdülők: a mai világban sajnos elterjedtek a bántalmazás különböző formái, a bullying, valójában nincs olyan, akit valamilyen szinten ne érne el ez az iskolában.

Nézzünk meg egy inspiráló történetet: Malhazjan Szergej egy fiatal fiúval foglalkozott, akit az iskolai társai a külseje miatt állandóan bántottak. A szülőkkel való kapcsolata nem volt elég erős ahhoz, hogy a gyerek kellő önbizalmat nyerjen, ezért Szergej javasolta, hogy próbálja ki a jiu-jitsut. Ez a döntés megváltoztatta az életét: olyan közegbe került, ahol bátorítást és támogatást kapott, ellentétben az iskolai élményeivel. Hónapok alatt a fiú elképesztő fejlődésen ment keresztül. Az önbizalma megerősödött, ami az iskolai környezetében is nyomot hagyott: a társai kezdtek másképp tekinteni rá, mert látták, hogy mennyire megváltozott. Nemcsak fizikailag és technikailag fejlődött, hanem mentálisan is, olyan magabiztosságra tett szert, ami a szülő számára is megdöbbentő volt. Az eredmények és a sikerélmények elkezdtek sorra érkezni, és ez volt a kulcs a változásához.

A társaság, amelybe belekerülsz, teljesen átformálhatja a nézőpontodat! Ha olyan emberek közé kerülsz, akik számára a számítógépes játékok a legnagyobb menőség, könnyen előfordulhat, hogy egy digitális univerzumban nősz fel, miközben a valóságot háttérbe szorítod - mondta Malhazjan.

"Ha egy olyan mikrovilágban élsz, ahol a buli és a lazítás a menő, és az iskola után inkább a piát vagy a cigarettát választják az emberek, akkor könnyen olyan értékeket és normákat sajátíthatsz el, amelyek hosszú távon visszaüthetnek rád. Ezzel szemben, ha egy olyan közösséghez tartozol, ahol mindenki elkötelezetten edz, hogy fejlődjön és megvalósítsa a céljait, akkor jó úton jársz. Itt nem fognak tudni negatív hatások befolyásolni, mert a környezeted támogatja a pozitív változást. Fontos, hogy tudatában legyél: a helyed biztonságos, és nem engedheted, hogy mások megpróbáljanak olyanná formálni, amilyen nem akarsz lenni!"

A nevelés első és legfontosabb színtere a család. A gyerek a felnőtt alteregója, ha felnéz a szülőre, akkor hallgat is rá: rendben, úgy fogom élni az életem, ahogyan az édesapám éli a magáét, nem pedig azt nézem, hogy más mit mond, más mivel foglalkozik.