Olyan ajánlat érkezett, mintha Ukrajna egy hatalmas csatát vesztett volna el Amerika ellen.
A tavalyi amerikai választások alatt nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna, bár a demokrata jelöltet támogatta, nem hagyta figyelmen kívül a republikánusok irányába való finom utalásokat sem, készen állva arra, hogy reagáljon, ha a helyzet kedvezőtlen fordulatot venne.
Sokak véleménye szerint Lindsey Graham republikánus szenátor álláspontja hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajnában a ritkaföldfémek jelentősége előtérbe kerüljön. Graham többször is hangsúlyozta, hogy ezek az értékes ásványi anyagok nem kerülhetnek orosz irányítás alá. Ennek fényében Kijevben felmerült az ötlet, hogy az ukrán győzelmi stratégiában szerepeljenek olyan elemek, amelyek a profitorientált Trump-csapat érdeklődését is felkeltik. Az elképzelés szerint Ukrajnát támogatni kellene, hogy a területen található ásványi kincsek kedvező feltételekkel kiaknázhatók legyenek, sőt, az orosz kézben lévő készleteket is fel kellene szabadítani. Bár a terv kezdetben ígéretesnek tűnt, végül mégis váratlan fordulatot vett.
A ritkaföldfémek kitermelésére vonatkozó megállapodás kidolgozása végül elkezdődött, annak aláírása viszont nehézségekbe ütközött. Először Münchenben találkozott az amerikai és az ukrán delegáció, ahol a tervek szerint a megállapodást alá kellett volna, hogy írják, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végül a kedvezőtlen feltételekre való tekintettel nem látta el kézjegyével a dokumentumot. Később Zelenszkijt hasonló célból meghívták Washingtonba, ahonnan az ukrán elnök heves szóváltás után aláírt megállapodás nélkül, eredménytelenül tért haza. Így a megállapodást egy időre levették a napirendről. A többnapos rijádi tárgyalások után viszont ismét napirendre került a megállapodás, amely az eddigiekhez képest jóval rosszabb feltételeket szabott Ukrajnának.
A tervek alapján Washington egy olyan amerikai irányítású Amerikai-Ukrán Pénzügyi Befektetési és Újjáépítési Alap létrehozását tervezi, amelynek célja, hogy ellenőrzése alá vonja az ukrajnai ásványkitermelésből származó bevételek egy jelentős részét. Ezen felül az alap különleges jogokat kapna a bányászati betétek kiaknázására és infrastrukturális fejlesztések megvalósítására, ezzel is elősegítve Ukrajna gazdasági újjáépítését.
Emellett az alap vezetőségében is amerikai többség lenne, azaz az ötfős vezetőségben három amerikai és két ukrán venne majd részt. Előzetes értesülések szerint az ukrán fél jelöltjeit az Alap fő partnerének, a Nemzetközi Fejlesztési és Pénzügyi Vállalat (International Development Finance Corporation (DFC) kell jóváhagynia. A bizottság elvileg három taggal is határozatképes, de ebben az esetben a három közül csak egy lenne ukrán, tehát az ukrán államnak semmilyen beleszólása nem lehet abba, milyen döntések születnek az ukrán ásványok kitermelése kapcsán.
Ráadásul az a pénzügyi alap, amelyet Ukrajna támogatására szánnak, valójában az ásványkincsek és az infrastruktúra kiaknázása révén működne, anélkül, hogy bármiféle adóteher nehezedne Ukrajnára. A biztonsági garanciák, amelyekre Kijev joggal számított, teljesen háttérbe szorulnak a megállapodásban. Az ukrán fél szinte teljes kizárása a döntéshozatali folyamatból komolyan megkérdőjelezi az ország gazdasági függetlenségét, ami a jövőbeli EU-s csatlakozás során számos ellentmondáshoz vezethet.
Az új tervezet részleteit megismerve – a Washington Post értesülései alapján – egy magas rangú ukrán tisztségviselő kifejtette, hogy a megállapodás...
Az ukrán Strana az esetet vizsgáló Telegramm bejegyzése szerint Washingtonban ezt a megállapodást stratégiai kezdeményezésnek tekintik, Kijevben viszont túlságosan keménynek és hátrányosnak tartják. Zelenszkij elnök szintén nem ért egyet az amerikai segélyek státuszának felülvizsgálatával, és kategorikusan elutasította annak lehetőségét, hogy azt hitelként ismerjék el, Ukrajnában ezeket ugyanis vissza nem térítendő támogatásként szeretnék inkább számon tartatni.
A Strana számos lehetséges indokot emelt ki, amelyek Trump határozott ajánlata mögött rejtezhetnek:
Amint a Strana.ua bejegyzése rámutat, utóbbi esetben Trumpnak lehetősége nyílna a katonai segély felfüggesztésére, valamint arra, hogy keményebb álláspontot képviseljen Ukrajnával szemben a háború lezárásáról szóló tárgyalásokon. Emellett felgyorsíthatná az Orosz Föderációval való kapcsolatok helyreállítását is, elválasztva ezt a háború rendezésétől, akár a szankciók feloldása terén.
Ez viszont súlyosan alááshatja Ukrajna tárgyalási erejét, és idővel Zelenszkij kénytelen lehet olyan kompromisszumokat kötni, amelyek magukban foglalják az ásványkincsekre vonatkozó megállapodást, valamint jelentős engedmények megtételét a háború befejezése érdekében.
A Strana szerint ez a forgatókönyv csak abban az esetben valósulhat meg, ha Washington ténylegesen elhatározta, hogy az Oroszországgal való kapcsolatok átfogó helyreállítását megkezdi. Amennyiben ez a helyzet, úgy Kijev számára rendkívül kedvezőtlen megállapodás nem csupán egy nyomásgyakorlási eszközzé válik, hanem olyan ajánlattá, amely eleve elfogadhatatlan. Ennek visszautasítása pedig pretextust adhat az Egyesült Államok számára, hogy geopolitikai stratégiáját átalakítsa.
A háború jelenlegi alakulásával Ukrajna helyzete egyre nehezebb és a számára javasolt (leginkább támasztott) feltételek egyre kedvezőtlenebbek lettek. Zelenszkij egyelőre mérlegeli a lehetőségeket és a kockázatokat a megállapodás aláírása vagy elutasítása kapcsán. Trump viszont az AirForce 1 fedélzetén adott interjújában már el is mondta, hogy Zelenszkij komoly problémákkal fog szembesülni, ha ki akar szállni a megállapodásból. Kijev tehát egyre bizonytalanabb helyzetbe kerül. Ami egyelőre biztos az az, hogy adott körülmények között Ukrajna csak a rossz és a rosszabb opciók közül tud választani.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának szakértőjeként, valamint a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójaként tevékenykedik.
