A volt mintaállamban annyira súlyosak a problémák, hogy a jegybanknak szüksége van arra, hogy túllépjen a megszokott keretein.

Üdvözöljük az "On the Other Hand" rovatban, ahol a Portfolio véleményét tükröző írásokat találhat. Ezek a cikkek a szerzők egyéni nézeteit képviselik, amelyek nem mindig tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját. Ha szeretné megosztani gondolatait a témával kapcsolatban, kérjük, küldje el írását a [email protected] e-mail címre. A megjelent írásokat itt tekintheti meg.

Sok dél-koreai pesszimista a jövőt illetően, ami azt az intenzív versenyt tükrözi, amely meghatározza az életüket a tanulástól a munkáig. A kisgyerekek idejük nagy részét az iskolában vagy magántanároknál töltik ahelyett, hogy a szabadban játszanának a barátaikkal. A tinédzsereken is óriási a nyomás, hogy bejussanak egy rangos egyetemre. Nem csoda, hogy a dél-koreai középiskolások több mint 27%-a depressziós tünetekről számol be.

Ez a jelentős befektetés a tanulásba, különösen az egyetemi felvételire való felkészülés során, nem mindig hozza meg a várt karriersikereket. Még az elit intézményekben végzett diplomásoknak is sok időbe telik, mire tartós, stabil munkát találnak. Ennek következményeként sokan úgy döntenek, hogy meghosszabbítják tanulmányaikat, vagy mesterképzésre jelentkeznek. A legfrissebb kutatások szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező koreaiak átlagosan 31 éves korukban szerzik meg első teljes munkaidős, nem ideiglenes állásukat, de 49 éves korukra gyakran kiszorulnak ezekből a stabil pozíciókból. Ekkor a középkorú munkanélküliek kénytelenek elfogadni alacsonyabb fizetésű, ideiglenes munkalehetőségeket, ha nem szeretnének véglegesen kiszorulni a munkaerőpiacról.

Közben a megélhetéshez szükséges kiadások látványosan növekednek.

A magas árak és az alacsony bérek pénzügyi szorítása miatt sok dél-koreai nem szívesen vállal gyermeket - ez a tendencia az elmúlt 20 évben felerősödött. Az ország termékenységi rátája 2021-ben 0,81 volt, ami a legalacsonyabb mutatónak számít az OECD-n belül Spanyolország (1,19), Olaszország (1,25) és Japán (1,30) mögött.

A termékenységi ráta csökkenése párosulva a várható élettartam növekedésével azt jelenti, hogy Dél-Korea népessége gyorsabban öregszik, mint más fejlett országoké.

A strukturális kihívások, mint például a minőségi munkahelyek hiánya, az oktatásra fordított költségek növekedése, az ingatlanárak folyamatos emelkedése és a népesség elöregedése, általában nem tartoznak a jegybankok főbb feladatai közé, amelyek elsősorban az inflációs és foglalkoztatási célokra összpontosítanak. Dél-Korea központi bankja azonban egyre inkább felismeri, hogy e problémák kezeléséhez szükséges erőforrásokat mozgósítani, és aktívan dolgozik a lehetséges szakpolitikai megoldások feltérképezésén. Az intézmény mérlegeli, hogyan integrálhatja ezeket a megoldásokat a meglévő intézkedései közé, hogy hatékonyabban reagáljon a társadalmi és gazdasági kihívásokra.

Októberben a BOK monetáris tanácsa, amelynek tagja vagyok, először csökkentette az irányadó kamatot 3,5%-ról 3,25%-ra, mióta 2021 augusztusában elindította a kamatemelési ciklust. A kamatcsökkentés lehetősége először augusztusban merült fel, amikor az infláció csökkenésének egyértelmű jelei jelentkeztek, és a won árfolyama stabil maradt az amerikai dollárral szemben. Ugyanakkor a háztartások adósságának gyors növekedése és a magas ingatlanárak aggodalmat keltettek a pénzügyi stabilitás szempontjából, ami végül késleltette a döntés meghozatalát.

Az ingatlanpiac rendkívül érzékeny terület a monetáris politikát irányítók számára.

Dél-Koreában szoros kapcsolat figyelhető meg a pénzpiaci likviditás, az ingatlanárak növekedése és a háztartások eladósodottságának emelkedése között.

Az év elején a lakáspiac dinamikus fellendülésnek indult, különösen Szöul prémium kategóriás lakónegyedeiben. A kormányzati intézkedések, amelyek célja a fiatal családok lakhatásának elősegítése, támogatásokat és likviditást biztosítottak, így fokozták a keresletet, ami Szöul más területein és a környező régiókban is hozzájárult a lakásárak emelkedéséhez. A Bank of Korea (BOK) időben észlelte ezeket a változásokat, s együttműködve a megfelelő minisztériumokkal, makroprudenciális lépéseket dolgozott ki, amelyeket szeptemberben implementáltak. A kamatok kiigazítása pedig csak akkor következett be, amikor a lakáspiac stabilizálódott, és a háztartások eladósodása is mérséklődött.

A BOK proaktív lépései komoly kihívások elé állították a megszokott működési modelleket, ami néhány döntéshozónál és szakértőnél ellenállást váltott ki. Az átláthatóság és a bizalom erősítése érdekében a BOK fokozott figyelmet szentel a közvéleménnyel és a piaci szereplőkkel való közvetlen kapcsolatteremtésre. A közvetlen kommunikációs csatornák létrehozása kulcsfontosságú lesz a BOK intézkedéseibe vetett bizalom növelésében, hiszen enélkül nehezen tudja majd maradéktalanul ellátni feladatait.

Mivel az egyes országok egyre inkább küzdenek az emelkedő lakhatási költségek, a csökkenő születési ráta és a lassú bérnövekedés jelentette problémákkal, több központi bank bővítheti hatáskörét, és foglalkozhat a társadalmakat érintő strukturális kihívásokkal.

A BOK megközelítése azt mutatja, hogy a monetáris politikai döntéshozók kritikus szerepet játszhatnak, és talán kellene is, hogy betöltsenek e mélyebb problémák kezelésében a nagyobb mértékű gazdasági reziliencia biztosítása érdekében.

Soohyung Lee

A Szöuli Egyetem közgazdaságtan és adatelemzés professzora, aki 2024 áprilisától a dél-koreai jegybank monetáris tanácsának is tagja lesz.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ