Pálfalvi Milán: Majka, a globalisták téged egyenesen megvásároltak - Mandiner
Ez a dal nem csupán a kormány kritikájára irányul, hanem a mögötte álló milliók megalázó és szégyenletes megjelenítése.
Mindenki tisztában van vele, hogy Magyarország a téma, nem pedig egy távoli ország, mint Bindzsisztán – viszont ezzel a megközelítéssel nem egy kormánykritikus számot hallunk, hanem a kormány mögött álló milliók megalázását. Ne játsszuk el az "akinek nem inge, ne vegye magára" mantrát! Ezzel valójában súlyosan bántalmaztad azokat az átlagembereket, akik a vállukon cipelik az országot, és akik mögött a kormány áll. Ezt pedig természetesen az ellenzéki szavazókkal sem teheted meg. Senkivel.
A zsidókról, cigányokról úgy énekelsz, mintha csak azért lennének fontosak a kormánynak, mert szavazatot jelentenek a számára. Persze ezt te úgy állítod be cinikusan, hogy valójában a hatalom a cinikus. A művészet kétértelműsége mögé bújsz, mint ahogyan a humoristák, amikor a "humorban mindent szabad" hazugságát hangoztatják. És persze mi vagyunk ilyenkor a szemetekben a megvezetettek, csak röhögtök, felmarkoljátok a júdáspénzt és élvezitek a nemzetiek által felépített rendszer védelmét, előnyeit.
A dal mögötti gondolatmenet gyenge és kicsinyes, hiszen nyíltan nem vállalod fel, hogy Orbán Viktorról és a nemzeti tábor ideológiájáról beszélsz. Ez nem csupán politikai hovatartozás kérdése, hanem a társadalmi normáké. Nem csupán a kormányfőt támadod, hanem aláásod a nemzeti közösségünket is, lesajnálva zsidókat, cigányokat, és próbálsz minket megalázni a szövegeddel. Az a benyomásom, hogy úgy tekintesz ránk, mint birkákra, akiknek nincs saját véleményük. Úgy tűnik, nálad van az a pénz, amiért hajlandó vagy ezt a nézőpontot képviselni.
Érik neked egy Magyar Péter buli powered by RTL. Minket nem fizetnek le a véleményünkért, ahogyan ezt az összetéveszthetetlen stílusodban rólunk állítod a szövegedben. Ezzel csak előre igazolást és felmentést próbálsz adni magadnak a jogos, kulturált kritikákkal szemben. Ami minket vezérel: Isten, haza, család. Kívánom, hogy ezt egyszer te is megértsd, átéld. Addig meg marad neked a nem éppen irigyelt csillogás és a kényelem, amit a hazád biztosít a számodra. Az a haza, amibe most belerúgtál."