Pszichológusokat faggattunk arról, hogy vajon lehetséges-e érzelmeket pénzért szerezni. Megkérdeztük, hogy ha a harmadik fél nem egy ember, hanem egy gép, akkor az megcsalásnak minősül-e. Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen szerepet tölthet b
Lehetséges-e pénzért érzelmi kapcsolatokat vásárolni? Ez a régi dilemmának számító kérdés új megvilágításba került, mióta a mesterséges intelligencia képes élethű barátságokat és romantikus kapcsolatokat szimulálni. Pszichológusokkal folytatott diskurzusunk során a gépek által nyújtott társaság magányra gyakorolt hatásait és a potenciális kockázatokat tárgyaltuk.
Napjainkban már elképzelhető, hogy valaki hűtlen legyen a párjához anélkül, hogy egy lépést is tenne otthonról. Ennek a jelenségnek a hátterében a mesterséges intelligencia (MI) áll. Egyre gyakoribbak azok az applikációk, amelyek virtuális társakat kínálnak, akik nemcsak hogy intelligensen és érzelmekkel telítetten kommunikálnak, de a legújabb technológiai fejlesztéseknek köszönhetően rendkívül élethű megjelenéssel is bírnak. Ezáltal a felhasználók számára igazi vonzerőt képviselnek, így könnyedén elcsábíthatják őket az online kapcsolatok világába.
A másik oldalról nézve ez persze üzlet. Sok pénzt lehet beszedni az előfizetésekért, sok személyes adattal lehet megtámogatni a reklámbevételeket. Szerencsére ritkán, de az is megesett, hogy az MI veszélyessé vált. Gyakran idézett példa az a merénylő, aki 2021 karácsonyán egy számszeríjjal behatolt a windsori kastélyba, és kis híján megölte II. Erzsébet királynőt. Őt a virtuális barátnője szöveges üzenetváltásban biztatta, hogy bölcs döntés ez, és igenis meg meri tenni. Idén ősszel egy amerikai anya azért perelte be a Character.ai céget, mert felelősnek tartja 14 éves fia öngyilkosságáért. A gyerek rabjává vált annak a chatbotnak, amelyet a Trónok harca egy alakjáról mintázott magának. Az anya szerint a műbarát fokozta a fia depresszióját, ráadásul tanácsokat adott neki az öngyilkossághoz.
Most nem a halálos tragédiák, az adatvédelem vagy az üzleti élet árnyoldalaival foglalkozunk, hanem a lélektan rejtelmeibe merülünk el. Felmerül a kérdés: vajon igazán házasságtörésnek számít-e, ha valaki nem egy hús-vér partnerrel, hanem egy mesterséges intelligencia által létrehozott képpel és hanggal csalja meg a társát? Thoma Gábor szexuálpszichológus véleménye ezzel szemben éppen az ellenkező. Szerinte a fizikai megcsalás talán könnyebben megbocsátható, mert az ösztönös cselekedetnek tűnik, főleg olyan helyzetekben, mint egy céges csapatépítés, ahol az ember hirtelen azt veszi észre, hogy egy egyéjszakás kalandban találta magát, anélkül, hogy tisztában lenne az okokkal.
