Rácz András véleménye szerint a magyar kormány lépése, miszerint betiltotta az ukrán híroldalakat, valójában saját polgárai ellen irányuló támadás.
Szeptember 29-én Magyarország tizenkét ukrán weboldal hozzáférését korlátozta, válaszul arra, hogy Ukrajna nyolc magyar weboldal elérhetőségét blokkolta, azzal az indokkal, hogy azok orosz propaganda terjesztésében vesznek részt. A magyar kormány ezt a lépést szimmetrikus válaszként értelmezte, ám Rácz András véleménye szerint a helyzet korántsem ennyire egyszerű.
Az ukrán médiacsatornák magyarországi betiltása nem csupán egy szimmetrikus reakció, hanem inkább egyfajta eszkaláció, amely tovább fokozza a feszültséget a két ország között.
Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és Oroszország-szakértője, keddi Facebook-bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna több magyar hírportált is blokkolt. A legismertebbek között találjuk az Origót és a Demokratát, de akadtak olyan médiumok is a listán, amelyek talán nem annyira ismertek a közönség számára, mint például a Szilaj Csikó nevű lap.
Magyarország válaszként tizenkét ukrán weboldalhoz való hozzáférést korlátozott, beleértve olyan jelentős hírportálokat is, mint az Ukrajinszka Pravda és a TSzN.
A szakértő véleménye szerint a magyar lépés két szempontból is fokozza a feszültségeket. Először is, Magyarország nem csupán nyolc, hanem tizenkét weboldalt helyezett tiltólistára. Másodsorban, ami talán még lényegesebb: Magyarország olyan kulcsfontosságú ukrán weboldalakat zárt le, amelyek sokkal jelentősebbek, mint az a néhány magyar oldal, amit Kijev blokkolt.
Az SEO-mérőszámok alapján az Origo a leglátogatottabb magyar weboldalak rangsorában a 11. helyet foglalja el, míg a Demokrata nem kerülhetett be az első százba, a többi oldal pedig még ennél is háttérbe szorult. Ezzel szemben a Budapest által blokkolt ukrán portálok közül az Ukrajinszka Pravda a második legjelentősebb híroldal, közvetlenül az ukr.net után, míg a TSzN a rangsor ötödik helyén áll.
- fejtette ki Rácz András.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a magyar lépés Kijev számára nem jelent jelentős hátrányt, mivel az ukrán kormány elsősorban a hazai közvéleményre összpontosít, és Budapestnek ebben a vonatkozásban nincs komoly befolyása.
A magyar betiltás két, Magyarországon élő csoportnak okoz problémát. Az első a Magyarországon élő ukrán menekültek, akik innentől kezdve nehezebben érik el a saját hazájuk híreit. Jelenleg körülbelül 45 ezer ukrán állampolgárnak van menekültstátusza és további körülbelül ugyanennyien élnek Magyarországon menekültstátusz nélkül.
Rácz András kiemelte, hogy a korlátozott weboldalak továbbra is elérhetők lesznek VPN használatával, ám ez némi anyagi ráfordítást és igyekezetet igényel, mivel fontos elsajátítani a megfelelő használatukhoz szükséges tudást.
Tehát, noha a magyar kormány azt hangoztatja, hogy Ukrajnának adott válaszról van szó, valójában a saját állampolgárai, valamint az itt élő ukrán közösség rovására tett lépést. Ezúton is szeretném kifejezni gratulációmat!
- zárta ironikusan bejegyzését a biztonságpolitikai szakértő.
