A kutatók felfedezték, hogy a halálos vírus terjedése két meglepően alattomos úton is bekövetkezhet.

Új kutatási eredmények szerint a madárinfluenza terjedésében a levegő és a szennyvíz is szerepet játszhat az amerikai tejgazdaságokban - közölte a CIDRAP, vagyis az amerikai Fertőző Betegségek Kutatási és Politikai Központja.

Bár az utóbbi hónapokban jelentős csökkenés tapasztalható az amerikai tejgazdaságokat sújtó H5N1 madárinfluenza-járványok számában, a kutatók továbbra is aktívan vizsgálják a vírus terjedési mechanizmusait. Az Emory Egyetem tudósai, együttműködve kaliforniai, coloradói, michigani és virginiai kollégáikkal, nemrégiben közzétették kutatási eredményeiket, amelyeket 14 kaliforniai tejgazdaságban végzett kísérleteik során gyűjtöttek össze.

A nyár folyamán kevés járványt jelentettek, de továbbra is előfordulnak szórványos H5N1-észlelések a tejelő szarvasmarháknál. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Állat- és Növényegészségügyi Ellenőrző Szolgálata (APHIS) nemrég egy újabb esetet jelentett Kaliforniából, amivel a 2024 eleje óta regisztrált esetek száma országszerte 1078-ra emelkedett 17 államban. Ezek közül 771 észlelés Kaliforniából származik.

A járvány kirobbanásakor a szakértők a szennyezett fejőgépek és a fertőzött tejjel való közvetlen érintkezés szerepét emelték ki, mint a vírus legfőbb terjedési módját a tejelő szarvasmarhák körében.

A kutatócsoport a legújabb tanulmány keretében alapos levegő-, szennyvíz- és tejmintavételt végzett 14 kaliforniai járványos gazdaságban, melyek két eltérő mezőgazdasági régióban helyezkednek el.

A levegőminták gyűjtése során a kutatócsoport három különféle eszközt alkalmazott. A fejőházakban és az állattartó területeken összegyűjtött 71 levegőmintából 6 esetben mutatták ki a vírus-RNS jelenlétét. Ezen kívül, további kilenc gazdaságban végzett vizsgálatok során 35 levegőmintából 21-ben azonosították az H5N1 vírus-RNS-t, és 4 minta esetében fertőzőképes vírust is sikerült kimutatni.

A szennyvíz, mint potenciális átviteli eszköz vizsgálatához a kutatócsoport különböző gazdaságokban gyűjtött újrahasznosított szennyvízmintákat. Ezek a minták magukban foglalták a fejőberendezések és fejőházak tisztítására felhasznált vizet, valamint a lefolyókból, szivattyúkból, mezőkről és trágyalagúnákból származó anyagokat is. A kutatók megállapították, hogy a H5N1 vírus-RNS jelenléte minden mintavételi ponton kimutatható volt, beleértve a trágyalagúnákat is.

A magas víruskoncentrációval rendelkező minták közül kettő szennyvízminta fertőzőképes vírust rejtett. A kutatók átfogó genomszekvenálást hajtottak végre a levegő- és vízmintákban található vírusok esetében, és számos mintában aminosav-variációkat azonosítottak.

A kutatók különböző egyedi tőgyekből mintázták a tejet, és megfigyeléseik szerint a tünetmentes H5N1-fertőzés előfordulása meglehetősen magas. A kutatócsoport véleménye szerint ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a H5N1 madárinfluenza terjedése a gazdaságokban valószínűleg több különböző mechanizmus révén zajlik.

A fejőházakban keletkező aeroszolok és a tőgyek szennyezett vízzel való érintkezése komoly egészségügyi és higiéniai kihívásokat jelentenek. Az aeroszolok, amelyek a fejés során keletkeznek, különféle mikroorganizmusokat és szennyeződéseket tartalmazhatnak, amelyek veszélyeztethetik az állatok és a dolgozók egészségét egyaránt. Ezen kívül, ha a tőgyek érintkeznek a szennyezett vízzel, az nemcsak a tej minőségére van negatív hatással, hanem a tejtermelés biztonságosságát is kétségessé teheti. A megfelelő higiéniai intézkedések és a vízminőség folyamatos ellenőrzése kulcsfontosságú a fejőházakban, hogy minimalizáljuk ezeket a kockázatokat és biztosítsuk a termelés magas színvonalát.

Az eredmények megerősítik, hogy elengedhetetlen a különféle megelőző intézkedések bevezetése. Ilyenek például a mezőgazdasági munkások légzés- és szemvédelme, a fejőberendezések alapos fertőtlenítése, valamint a szennyezett tej és szennyvíz megfelelő kezelése a vírusok inaktiválása céljából. Emellett fontos a fertőzött tehenek azonosítása is, még akkor is, ha ezek az állatok nem mutatnak klinikai tüneteket.