Aggasztó mértékben emelkedett a tavaly munkahelyi baleset következtében elhunytak száma.
Tavaly hetvenöt ember életét oltotta ki munkabaleset, ami 20%-os éves növekedést jelent. A Magyar Szakszervezeti Szövetség véleménye szerint a kormány lépései a megelőzés terén kedvezőtlen irányba mutatnak.
Éves összevetésben húsz százalékkal emelkedett a halálos munkahelyi balesetek száma, tavaly 75 ember vesztette így életét, 13-mal több, mint 2023-ban - közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).
A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos, 2024. évi munkabaleseti jelentésből kiderül, hogy
Szükség lenne egy hatékony megelőzési terv kidolgozására, azonban a kormány jelenlegi lépései aggasztó irányba mutatnak – figyelmeztetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség a munkahelyi balesetek áldozatainak emléknapja alkalmából. Zlati Róbert elnök hangsúlyozta, hogy a kormány nem tanúsít megfelelő komolyságot a balesetek megelőzésével kapcsolatban; a munkaügyi ellenőrzések száma és hatékonysága is elégtelen.
Tavaly és az idei év során számos munkavédelmi jogszabályi módosítás lépett életbe, amelyek ellen a MASZSZ határozottan kifogásolta magát. Kiemelkedő példa erre egy olyan megkönnyítés, amely lehetővé tette, hogy bizonyos munkakörökben a hagyományos, részletes képzés helyett elegendő legyen egy általános írásos munkavédelmi "oktatás". Ezen kívül megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat is, így a munkáltatókra bízták, hogy rendelkeznek-e az alkalmazottak egészségügyi ellenőrzéséről.
Egyre gyakrabban előfordul, hogy a munkaerőhiány miatt az orvosokat kényszerből más egészségügyi végzettséggel rendelkező szakemberekkel próbálják pótolni. A foglalkozási megbetegedések tényleges száma is aggasztóan alacsony, mivel sok esetben rejtve maradnak, pedig Zlati állítása szerint nemzetközi tapasztalatok alapján sokkal több munkahelyi eredetű megbetegedés történik, mint ahány munkabaleset. Ezzel kapcsolatban a szakszervezetek mellett a munkavédelmi szakma, különösen a foglalkozás-egészségügyi orvosok is számos fórumon fezték ki tiltakozásukat, ám mindez eddig hiábavalónak bizonyult - emelte ki az elnök.
Zlati véleménye szerint a nagyobb vállalatoknál, ahol gyakoriak a szakszervezetek és a munkavédelmi képviselők, a vizsgálatok továbbra is megmaradtak, ami kedvező fejlemény. Ezzel szemben a kisebb cégek és az állami szektor esetében valószínűleg nem tapasztalható hasonló színvonalú gyakorlat. Az idei év január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést a korábbi háromévente történő elvégzés helyett elegendő ötévente megvalósítani. Zlati, a MASZSZ elnöke szerint ez a változtatás nem járul hozzá a munkavédelem színvonalának javításához.
Az elnök pozitív lépésként értékeli, hogy a 2024-2027-es munkavédelmi politika keretein belül emelkedett a kiszabható bírságok mértéke, és szigorúbbá váltak a hatósági ellenőrzések. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy még több és hatékonyabb megelőző intézkedést vezessünk be, fokozzuk a hatósági ellenőrzéseket, és olyan szakembereket vonjunk be, akik anyagilag is elismertek és értékesek a területen.
Zlati véleménye szerint a rendszer továbbra is számos súlyos hiányossággal küzd, amelyekkel érdemes foglalkozni:
