Megmagyarázhatatlan, miért hagyta figyelmen kívül a rendőrség a japán nő könyörgését a segítségért.

A január 29-én Budapesten életét veszített japán nő halála körüli nyomozás számos megjegyzést váltott ki, ám a rendőrség kezdetben balesetként kezelte az ügyet. Az anya, aki két gyermekét egyedül nevelte, a tragédia előtt segítséget kért a hatóságoktól, ám valós támogatást soha nem kapott. A helyzetet súlyosbította, hogy a rendőrség "kommunikációs szakemberei" a baleset után is egyfajta ámokfutásba kezdtek, ami végül egy bocsánatkéréssel zárult szerdán. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan reagáltak a magyar hatóságok a japán nő szomorú sorsára.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, január 29-én napközben tűz ütött ki egy V. kerületi társasház harmadik emeleti lakásában. Az oltás közben a tűzoltók rátaláltak egy középkorú japán hölgy elszenesedett holttestére. A szobában cigarettacsikkek, mécses és borosüveg is volt, a hatóság első megállapítása szerint az áldozat az ágyban cigarettázott, majd felgyulladt az ágya, és meghalt. A 112-t egy, a tüzet elmondása szerint észlelő ír állampolgárságú férfi tárcsázta, aki mint kiderült, az áldozat volt férje volt.

A férfit kihallgatták, DNS-mintát vettek tőle, ruháit lefoglalták, mégis szabadon távozhatott. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az esetet balesetként kezelte, kizárva az idegenkezűséget. "A helyszíni vizsgálat során az oltást követően égésgyorsító anyagot nem találtunk, és a tűzvizsgáló megállapítása szerint a tűz valószínűleg az ágyban dohányzás miatt keletkezett. Az elvégzett igazságügyi orvosszakértői boncolás során nem találtunk idegenkezűségre utaló nyomot" - tájékoztatta a közvéleményt a rendőrség. A BRFK később arra kérte a lakosságot, hogy fogadják el a nyomozás eredményeit, ám többen úgy vélték, hogy a dohányzás miatti tűzhalál lehetősége életszerűtlen, hiszen az asszony sosem dohányzott.

A halálát megelőző években Budapesten élő, két kisgyermekét egyedül nevelő japán nő számára a mindennapok fokozatosan egyre nyomasztóbbá váltak. Az utóbbi hónapokban különösen erőteljes halálfélelem kerítette hatalmába, főként amikor volt férje, aki Hollandiában él és ír állampolgársággal rendelkezik, Budapestre látogatott el, hogy találkozzon velük. A nő elhatározta, hogy visszatér Japánba, hiszen a gyermekei védelme volt a legfontosabb számára. A tavalyi levele alapján a férj halálos fenyegetéseket fogalmazott meg a nő felé, ám a rendőrség ezt nem tartotta elegendő bizonyítéknak, így a nő feljelentését elutasították.

Az ügy akkor vett váratlan fordulatot, amikor a rendőrség megvizsgálta a térfigyelő kamerák felvételeit, és az egyik videón a volt férjet fedezték fel, egy teljesen más útvonalon, mint amit a rendőröknek állított korábban a kihallgatásán. A felvételek alapján a férfi szerda reggel elvitte a lányát úszásoktatásra, később a belvárosban kávézott, edzeni ment, szaunázott, végül visszatért a lakásba, ahol több mint egy órát töltött, távozott, majd ismét megjelent, és úgy tett, mintha akkor észlelte volna a tüzet. Eközben többször is átöltözött, a tüzet megelőzően bukósisakban ment be a házba, majd visszaöltözött reggeli öltözékébe.

Az igazságügyi orvosszakértő a boncolás során bántalmazásra utaló nyomokat fedezett fel a holttesten. Jelenleg a toxikológiai és szövettani vizsgálatok zajlanak. Hétfőn újabb információk birtokában emberölés bűntettének gyanújával indítottak nyomozást. A Terrorelhárítási Központ (TEK) Budapesten elfogta és előállította a gyanúsított férfit, aki ezt követően kihallgatásra került. Bár a férfi több kérdésre válaszolt, beismerő vallomást nem tett.

A Patent Egyesület már korábban foglalkozott a családon belüli erőszakkal, és egy különös ügy került a látókörükbe, amelyben az M. A. monogramú japán asszony állt a középpontban. A nő gyámhatósági eljárásához a szervezet meghatalmazott képviselőként nyújtott segítséget, mivel nem beszélt magyarul. Az egyesület aggályait fejezte ki az ügy körülményeivel kapcsolatban, különösen a tűzeset miatt, amely az áldozat ágyában keletkezett, miközben a nő állítólag napközben pihent - ami nem volt jellemző a szokásaira. A tűz keletkezésekor a nő volt férje a lakásban tartózkodott, és ő értesítette a rendőrséget. A Patent Egyesület hangsúlyozta, hogy a nyomozás során a férfi fenyegető megnyilvánulásait is figyelmen kívül hagyták, ami további kérdéseket vet fel a hatósági eljárások körül.

Spronz Júlia, a meghalt japán nő gyámhivatali képviselője, a Patent Egyesület jogásza a Mércének elmondta, hogy a meggyilkolt áldozat folyamatos rettegésben élt volt férje miatt, aki egy fegyvert is tárolt korábbi közös otthonukban. Előfordult, hogy a férfi a volt feleségét becsmérlő üzeneteket küldött körbe a nő barátainak, valamint a pszichikai terror mellett tettlegességre, fojtogatásra is volt példa. A férfi 2024 nyarán a nő laptopját is ellopta, azon keresztül letiltotta telefonját, valamint bizonyos felhasználói fiókjait. "Már ott megmondta a rendőrség, hogy oké, hogy ellopták a laptopját, de arra semmi bizonyíték nincsen, hogy a volt férj volt, és ezzel nem tudnak mit kezdeni" - fogalmazott Spronz Júlia.

A japán nő és volt férje a válás után, 2023-ban közös, hetente váltott felügyeletben egyeztek meg, gyermekelhelyezési perre nem került sor. A jogász elmondása szerint az alkut a férfi nagyjából egy hónap után felrúgta, amikor a gyermekek apja külföldre költözött, valamint tartásdíjat sem fizetett, a gyerekek gondozása, nevelése a nőre maradt. Ezután meglepetésszerűen jelent meg láthatásra néhány hetente, ekkor beköltözött a nőhöz és a gyerekekhez, saját jogának tartotta a gyerekeket iskolába vinni - vagy épp nem bevinni őket, mert máshoz volt kedve.

A japán nő szívében az a vágy élt, hogy gyermekeivel együtt visszatérhessen hazájába, Japánba. Azonban ezt a vágyát jogi akadályok nehezítették meg, mivel a gyerekek tartózkodási helyének megváltoztatásához – jelen esetben Magyarországon – a szülők közös beleegyezése szükséges. A férfi nemcsak az iskolaváltásra mondott nemet, hanem a költözésre is, így az anya 2024 márciusában kénytelen volt elindítani a külföldre költözéshez szükséges eljárást a gyámhivatalnál. A hivatal mediációra irányította a szülőket, ahol a férfi továbbra sem járult hozzá a költözéshez, de a láthatási feltételek kidolgozásához hozzájárult. A költözésről és a kapcsolattartás részleteiről végül nem született döntés, viszont a szülők március 6-án találkoznak egy igazságügyi pszichológussal, hogy további lépéseket tegyenek az ügyben.

A jogász bizakodóan nyugtázta, hogy ügyfelét is próbálta megnyugtatni azzal, hogy az idei áprilisban a gyerekek már Japán iskoláiban tanulhatnak. Eközben a férfi apja és mostohaanyja, akiknél a nő és az unokák éltek, a nő oldalára álltak a konfliktusos helyzetben. A nő volt apósa még repülőjegyet is felajánlott fiának, hogy ellátogathasson a gyerekeihez Japánban. A gyermekeket végül a nő tragikus halála után barátoknál helyezték el, ám a férfi, a gyanúsított, a feltételezett bűncselekmény után megpróbálta őket visszaszerezni. A rendőrség keddi tájékoztatása szerint végül a gyerekek nevelőszülőkhöz kerültek. Kedd este emlékezést tartottak a múlt szerdán elhunyt japán nő emlékére, és az Indexnek többen beszéltek az eset előzményeiről és a körülmények furcsaságairól.

A rendőrség a közösségi médiában folyamatosan offenzív módon kommunikált, a kommentelőket, köztük az áldozat barátait többször pökhendi stílusban oktatták ki, vagy éppen kérdezték fel arról, hogy miért érzi magát önjelölt nyomozónak. A keddi sajtótájékoztatón a rendőrség képviselői a méltatlan megjegyzéseket "szövegkörnyezetből kiragadott gondolatoknak" nevezték, sőt,

Az Országos Rendőr-főkapitányság szerda délután egy rövid, ámde súlyos üzenetet tett közzé hivatalos honlapján, melyben kifejezik sajnálatukat a V. kerületi tragédia kapcsán történt kommunikációs hibák miatt. Gál Kristóf, az ORFK szóvivője hangsúlyozta, hogy a tűzeset során elhunyt nővel kapcsolatos nyilatkozatok tiszteletteljes kezelése elengedhetetlen, hiszen az elmúlt események nem csupán az áldozat emlékét, hanem a rendőrség többi tagjának munkáját is megkérdőjelezték. Az országos rendőrfőkapitány a helyzet súlyossága miatt elrendelte a kommunikációs gyakorlat alapos felülvizsgálatát. "A magyar rendőrség nevében még egyszer bocsánatot kérek!" – zárta szavait Gál Kristóf.

Spronz Júlia úgy látja, hogy a BRFK által megengedett stílus jól mutatja azt az ellenségességet, ahogy a nők elleni erőszak áldozataihoz is hozzáállnak általában a hatóságok, "hogy nem az a feltételezés, hogy igazat mondanak, hanem hogy hazudnak". "Mínuszból indulnak. Egy adócsalási ügyben nem az előítéleteket kell leküzdeni ahhoz, hogy labdába rúgjál, hanem abból indulnak ki, hogy bemegy valaki feljelentést tenni, és lehet, hogy igazat mond" - fogalmazott.

Ha Ön vagy valaki, akit ismer, erőszakos helyzetbe került a párkapcsolatában, vagy úgy véli, hogy emberkereskedelem áldozata lett, fontos, hogy ne habozzon segítséget kérni. Hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldön ingyenesen elérhető 06-80-20-55-20-as számon, vagy vegye igénybe a 24 órán át ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös telefonszámon. A NANE Egyesület, amely a bántalmazott nők és gyermekek megsegítésére specializálódott, szintén rendelkezésre áll: ingyenesen hívható segélyvonaluk a 06-80-505-101-es számot viseli, amely hétfőtől csütörtökig 18:00 és 22:00, kedden 8:00 és 12:00, valamint szerdán 12:00 és 14:00 között érhető el. További részleteket a NANE Egyesület segítő tevékenységeiről a nane.hu weboldalon találhat. Ne maradjon egyedül a nehéz helyzetben, kérjen segítséget!