Sok édesanyának a savanyú családi adózás igazi kihívás Magyarországon.

A négygyermekes nők szja-mentessége kiterjed minden külföldi állampolgárra is, amennyiben rendelkezik (rendelkezett) elegendő családi pótlék-jogosultsággal. Fontos azonban megjegyezni, hogy családi pótlékot csupán azok a külföldiek igényelhetnek, akik huzamosabb ideig itt élnek a gyermekükkel együtt. Alapvetően ugyanez a szabály vonatkozik a két- és háromgyermekes családokra is. A Fidesz idén év elején döntött arról, hogy a megduplázódó családi adókedvezményből kizárja az EGT-n kívül érkezőket, ami a vendégmunkások többségét érinti.

Orbán Viktor miniszterelnök már jóval a 2026-os választások előtt, több mint egy évvel korábban, megkezdte kampányát egy sor állami juttatás bejelentésével. Az egyik legfigyelemreméltóbb intézkedés, hogy a két- és háromgyermekes nők számára élethosszig tartó jövedelemadó-mentességet hirdettek meg. A háromgyermekes családok már ősztől élvezhetik ezt a kedvezményt, míg a kétgyermekesek januártól kezdve lépnek be a felmenő rendszerbe: az első évben a 30-40 éves korosztály, a következő évben a 40-50 évesek, és így tovább. Ezen kívül a kormány, bár ezt már korábban bejelentette, kétszeresére emeli a családi adókedvezmény összegét, amely két lépésben valósul meg: az első emelés idén júliusban, a második pedig jövő januárban lép életbe.

Adja magát a kérdés, hogy a jelentős adókedvezmények a Magyarországon dolgozó külföldieket és külföldi vendégmunkásokat is érinteni fogják-e. A többgyerekes anyák szja-mentességéről szóló jogszabály még nem nyilvános, illetve a kormányzati nyilatkozatok alapján úgy tűnik, kidolgozás alatt áll. Az irány - úgy tűnik -, hogy a két- és háromgyerekesek szja-mentessége a négygyerekes anyák mentességének (hivatalosan: négy vagy több gyereket nevelő anyák kedvezménye, nétak) kiterjesztéseként fog megvalósulni.

Az szja-törvény értelmében a négygyerekes anyák szja-mentessége elvi szinten a külföldi anyákat is megilleti.

A gyakorlatban azonban egy jelentős korlátot jelent, hogy a jogszabály a kedvezmény igénybevételét a családi pótlék jogosultságához köti - figyelmeztet Vadász Iván, adószakértő és a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Ahhoz, hogy a nő jogosult lehessen a kedvezményre, legalább négy gyermek után kell, hogy családi pótlékra jogosult legyen, vagy egy-egy gyermek esetében legalább 12 évig fennálló jogosultsággal kell rendelkeznie.

Az egyéb szja-kedvezmények külföldiek általi igénybe vehetőségét a kormány, illetve az országgyűlés fideszes többsége éppenséggel idén januártól szigorította.

A családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a 25 év alattiak kedvezménye mostantól kizárólag az EGT-országok (Európai Gazdasági Térség, amely magában foglalja az Európai Uniót, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát) polgárai, valamint a Magyarországgal határos nem EGT-országok (mint például Ukrajna és Szerbia) állampolgárai számára elérhetők.

Korábban ilyen korlátozás nem volt, tehát például a vietnámi, Fülöp-szigeteki stb. vendégmunkások is igénybe vehették a kedvezményeket. Ami a családipótlék-jogosultságot illeti - a családi kedvezménynél szükséges - külföldiek esetében azokat a gyermekeket lehet figyelembe venni, akik után az illető saját országában családi pótlékra jogosult, vagy Magyarországon családi pótlékra lenne jogosult.

A 30 év alatti édesanyák számára a kedvezmények igénybevételére jogosultak az EGT-országok polgárai, valamint Ukrajna és Szerbia állampolgárai. Ezek a kedvezmények a családi támogatásokhoz és az életkorhoz kapcsolódnak.

A két- és háromgyermekes anyák kedvezményére vonatkozóan, ha az újonnan érintett csoportok csupán a négygyermekesekre vonatkozó szabályok kiterjesztésének megfelelően részesülnek mentességben, akkor...

a gyakorlatban még az EGT-országok polgáraira se fogják tudni igénybe venni - hiszen többségük nem rendelkezik magyarországi családipótlék-jogosultsággal.

Kivételt képeznek azok a hosszabb ideje Magyarországon tartózkodó külföldiek, akiknek a gyermekei szintén itt élnek velük, és családi pótlékot igényeltek.

Természetesen a kormány dönthet úgy, hogy megnyitja a többgyerekes anyák szja-mentességét legalább az EGT-országok polgárai számára, azzal a feltétellel, hogy figyelembe veszi a más országokban szerzett családi pótlékra vonatkozó jogosultságokat. Ezt az intézkedést például az indokolhatja, hogy Magyarországon számos határon túli magyar anya dolgozik, különösen azok, akik áttelepültek az országba.

Az lenne igazán diszkrét és igazságos, ha a Magyarországon élő külföldi állampolgárságú többgyerekes anyák nem szenvednének hátrányt a munkaerőpiacon. Diszkrét lenne, ha nem kellene elfogadniuk egy automatikus 15%-os nettó bércsökkentést, csupán azért, mert nem magyar állampolgárok. Ez a hozzáállás nemcsak diszkriminatív, hanem ellentmond a munkahelyi egyenlőség és méltányosság alapelveinek is, és méltatlan a tehetséges és elkötelezett munkavállalókkal szemben.