Meglepő tények: a hőhullámok drámai módon befolyásolják a születések időpontját és számát.

A klímaváltozás az életünk legtöbb területére kihat: a gazdaságtól a környezetünkön át egészen az alvási szokásainkig sok mindent érinthet. Azonban az egyre melegebb napoknak olyan társadalmi hatásai is vannak, amelyekről ritkábban beszélünk. Hajdu Tamás, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatója a hőmérséklet-növekedés és a termékenység kapcsolatát vizsgálta.

A globális felmelegedés termékenységre gyakorolt hatásait nemrég egy nemzetközi tanulmány vizsgálta, amely a Population Studies című folyóiratban jelent meg. A kutatás szerint Spanyolországban a rendkívül forró napokat követően kilenc hónappal csökkent a termékenységi ráta. Persze ezt nem csak európai szinten vizsgálták. Hajdu Tamás, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatója az 1980 utáni összes magyarországi születés, terhességmegszakítás és magzati halálozás adataiból számolt fogantatási rátákat (ezer 15-44 éves nőre jutó fogantatások száma), majd megvizsgálta, hogyan függnek össze ezek a hőmérséklettel.

A kutató a hatást időbeli dimenzióban egy U alakú görbével írta le: a hőhullámot követően két-három héten belül tapasztalható a legnagyobb mértékű csökkenés a fogantatások számában.

Példának hozta, hogy három héttel egy olyan extrém időjárású hetet követően, amikor az átlaghőmérséklet minden nap 25 °C feletti (azaz hőhullámos napnak tekinthető), közel hat százalékkal kevesebb terhesség indul, mint egy olyan hetet követően, amikor az átlaghőmérséklet minden nap 15 és 20 °C közötti volt.

A szakértők hangsúlyozták, hogy a meleg időjárás hatása a fogantatásokra elsősorban nem a szexuális aktivitás változásain keresztül érvényesül, hanem inkább a férfiak termékenységére és a nők fogamzóképességére gyakorolt hatása révén. Megjegyezték, hogy a magas hőmérséklet nem "tünteti el" a terhességeket, hanem sok esetben csak késlelteti azokat. Érdekes módon, egy forró hét után négy-hat hónappal tapasztalható a fogantatások számának növekedése.

Nem csupán a terhességek előfordulásának száma csökken.

A hőhullámok nem csupán a fogantatások valószínűségét csökkentik, hanem a már zajló terhességek kimenetelére is jelentős hatással vannak.

A becslések alapján a megfogant terhességek 40-70%-a nem éri el az élveszületést. Ezen magzati veszteségek túlnyomó része a terhesség korai szakaszában, még a klinikai diagnózis előtt következik be.

Ha a terhesség kezdeti szakaszában rendkívül meleg időjárással találkozunk, az a korai vetélések kockázatát növelheti, míg hidegebb körülmények között ezek száma csökken. Érdekes módon a kutatók arra is fényt derítettek, hogy a terhesség alatt bekövetkező melegebb időszakok hatással vannak az újszülöttek születési súlyára is, ami szintén csökkenhet.

Ez számokban annyit tesz: egy 20-25 fokos nap 0,36 grammal, míg egy 25 fok feletti nap 0,46 grammal csökkenti a születési súlyt. Ez akár kevésnek is tűnhet, de egy 39 hetes terhesség alatt ezek a hatások összeadódnak, és számottevőbbek lesznek, emelte ki Hajdu Tamás.

A terhességek sem mentesek a kihívásoktól.

Bár a születések száma összességében alig változik, várhatóan egy éven belül némi átrendeződés fog bekövetkezni.

A nyári időszakban kevesebb terhesség fog kezdődni, de ezek nagy része nem "tűnik el", csak későbbre tolódik, azaz a késő őszi-téli időszakban több fogantatás várható.

"Ugyanakkor ezek a hatások is mérsékeltek, várhatóan néhány százalékos átrendeződésről beszélhetünk" - magyarázta Hajdu Tamás. Szerinte érdemes azt is látni, hogy a születések számát befolyásoló tényezők között nem a klímaváltozás áll az első helyen, ugyanakkor ez egy olyan szempont, amelyre a klímaváltozás kapcsán ritkán gondolunk, pedig a terhességeket sem fogja érintetlenül hagyni a melegedő klíma.