Összegyűlt az Irányító Testület, hogy megvitatják a bérek ügyét és fontos döntéseket hozzanak.

A HUN-REN elnöke az Irányító Testület három tagjának kezdeményezésére péntek délutánra rendkívüli ülésre hívta össze a fő döntéshozó testületet. Az ülés egyik fő témája a HUN-REN munkatársai számára korábban megígért bérrendezés fedezetének biztosítása. A vezetés célja, hogy a vállalt bérrendezés a lehető legkorábban és teljeskörűen megvalósulhasson.

A rendkívüli ülés másik napirendi pontja az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) javaslata, amely a kutatási együttműködés szorosabbra fűzését célozza meg a HUN-REN humántudományi kutatóközpontjaival. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat tájékoztatása szerint a javaslatot követően az elmúlt napok során a HUN-REN vezetősége tárgyalásokat folytatott a kutatóhelyek vezetőivel, valamint az ELTE rektorával és kancellárjával, továbbá kapcsolatba lépett az egyetem fenntartójával is. Az új együttműködés célja, hogy szervezetileg is megerősítse a kutatási kapacitásokat és elősegítse a tudományos eredmények születését.

Célunk, hogy olyan átgondolt és szakszerű megoldást dolgozzunk ki, amely nemcsak stratégiai szempontból megalapozott, hanem minden érintett számára megnyugtató és kielégítő legyen.

- hangsúlyozzák, kiemelve, hogy a HUN-REN elkötelezett a közfinanszírozott magyar kutatás és innováció megerősítése és új irányvonalak keresése mellett. A HUN-REN intézményeinek finanszírozása, működési feltételei, valamint munkatársaink jogi státusza stabil és biztos alapokon nyugszik.

Ahogyan azt már korábban említettük, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellárja és frissen kinevezett rektora írásban keresett meg Gulyás Balázst, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökét. A levélben kifejezték szándékukat, hogy a kutatási és innovációs együttműködéseket egy magasabb, stratégiai szintre kívánják emelni. Ezen kívül kezdeményezték, hogy a jövőben négy kutatóközpont az ELTE keretein belül, de közös feltételek mellett folytassa működését.

Javasoljuk, hogy a HUN-REN által alább említett, jelen levelem keretein belül változatlanul és egységesen kezelt kutatóközpontok (továbbiakban: Kutatóközpontok) a jövőben az ELTE keretein belül folytassák működésüket, az alábbi közös feltételrendszer figyelembevételével:

HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) – egy olyan kiemelkedő intézmény, amely a bölcsészettudományok területén végzett kutatások előmozdítására és támogatására összpontosít. Célja, hogy elősegítse a tudományos párbeszédet, valamint a különböző diszciplínák közötti együttműködést, miközben értékes tudományos eredményeket és innovációkat produkál. A BTK elkötelezett a tudományos ismeretek terjesztése mellett, és igyekszik új perspektívákat nyújtani a bölcsészettudományok világában.

2. HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK)

3. HUN-REN Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK)

A 4. HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) egy olyan intézmény, amely a társadalomtudományok területén végzett kutatások összefogására és támogatására specializálódott. Célja, hogy elősegítse a tudományos együttműködéseket, valamint hozzájáruljon a társadalmi problémák mélyebb megértéséhez és megoldási javaslatok kidolgozásához. A központ különböző kutatási programokat, konferenciákat és workshopokat szervez, hogy a tudományos közösség tagjai megoszthassák tapasztalataikat és tudásukat. Emellett aktívan részt vesz a tudományos publikációk elősegítésében is, ezzel is támogatva a tudományos diskurzus fejlődését.

- áll az Index birtokába jutott levélben.

A Magyar Közlöny 2024. december 30-i kiadásában publikálták a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló jogszabályt, amely részletesen meghatározza a kutatóhálózat működési kereteit és saját vagyonának kezelését. A megújult HUN-REN 2025. április 1-jén indult el, és jelentős szemléletváltást, valamint központosítást hozott a magyar tudományos élet számára.

A magyar kormány elkötelezte magát amellett, hogy a HUN-REN számára stabil és folyamatosan növekvő finanszírozást garantál. Az előrejelzések szerint a támogatás három év alatt megduplázódik, elérve a 97 milliárd forintot, és már a következő évben is 18 milliárd forinttal bővül. Emellett az ingatlanvagyon biztosítása és egy rugalmas működési keret kialakítása érdekében kedvező jogszabályi környezetet hoznak létre, amely speciális jogállást nyújt a kutatóhálózat számára. Ez a lépés nemcsak a kutatási tevékenységek előmozdítását segíti, hanem a kutatók béreinek rendezésére is megoldást kínál.