Szájer József végre kifejtette a véleményét, és ezzel leleplezte a valóságot.

A Till Tamás meggyilkolásával kapcsolatos információk olyan borzalmas részleteket tártak fel, hogy Hajdú Péter könnyeivel küzdve hallgatta a híreket.

Úgy volt eredetileg, hogy a rendezvényen beszédet mond Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke a nyitóbeszédében jelentette be, hogy Gulyás Gergely végül nem tartja meg beszédét.

A konferencia fókuszában az uniós intézmények és a jogállamiság közötti kapcsolat állt, amelyet Szájer József részletesen elemezett. A volt EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az uniós szerződések kapcsán a jogállamiság kifejezése helyett a szerződésszerűség lenne a helyénvalóbb terminológia. Szájer álláspontja szerint a jogállamiság fogalmának nem megfelelő alkalmazása számos félreértéshez vezethet, és az Európai Uniót államként való kezelése szerinte téves és problémás megközelítést tükröz – számol be róla az Index.

Szájer József kiemelte, hogy az Európai Unió nem egy állam, hanem a szuverén országok közötti szerződéses alapú együttműködés, amely közös célok érdekében hoz létre közös szabályokat és intézményeket. Éles kritikát fogalmazott meg az uniós bíróság működésével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy annak döntései nem annyira az igazság keresésére, hanem inkább a szorosabb uniós integráció irányába mutatnak. Továbbá, az Európai Parlamentet egy részlegesen hatáskörrel rendelkező testületként jellemezte, amely nem képes teljes mértékben betölteni a jogalkotási szerepét.

A konferencián elhangzottak szerint az uniós intézmények gyakran kihasználják a jogállamiság fogalmát, hogy beavatkozzanak a tagállamok belügyeibe, miközben saját jogsértéseiket figyelmen kívül hagyják. Szájer József szerint ez a hatalmi célok elérését szolgálja, és felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelvhasználat pontatlansága miatt már meg sem tudják fogalmazni a problémákat.

A konferencia pódiumbeszélgetésén Stumpf István, Schiffer András, Juhász Imre és Péterfalvi Attila osztották meg gondolataikat. Stumpf István javaslatot tett arra, hogy jogállamisági eljárást indítsanak az uniós intézményekkel szemben, míg Juhász Imre a közös Európa iránti idealizmus veszélyeiről beszélt. Péterfalvi Attila az adatvédelemmel és az átláthatósággal kapcsolatos uniós szabályozás ellentmondásait emelte ki, míg Schiffer András a jogállamiság jelentőségére hívta fel a figyelmet, függetlenül az uniós követelményektől.

A konferencia végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a jogállamiság kérdése továbbra is fontos téma, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, és amelyről érdemes folyamatosan párbeszédet folytatni. Az esemény rávilágított arra, hogy az uniós intézmények és a tagállamok közötti viszony továbbra is feszültségekkel terhelt, és a jogállamiság fogalmának pontos meghatározása és alkalmazása kulcsfontosságú a jövőbeli együttműködés szempontjából.