Szlovénia: A Balkán kicsi, de varázslatos Svédországa Szlovénia, ez a festői kis ország a Balkán szívében, igazi gyöngyszem, amely a természet szépségeivel és gazdag kultúrájával hódít. A zöld dombok, a kristálytiszta tavak és a lenyűgöző barlangrendszer
Szlovénia egy elbűvölő szeglet a kelet-európai tájon, ahol az ember sétálva úgy érzi, mintha egy északi ország varázslatos atmoszférájába csöppent volna. Nem csupán a festői tájak, hanem inkább az ott élő emberek mentalitása, a boltok kínálatának minősége és a mindennapok csendes harmóniája teremt egy különleges élményt. Itt a gyümölcsöző kultúra és a nyugodt életvitel találkozik, ami igazán egyedivé teszi ezt a régiót.
Szlovénia különleges utat tett meg a Jugoszláviából való függetlenedése óta, amely a fokozatos fejlődés és építkezés révén valósult meg. 2016-ban Ljubljana elnyerte a legzöldebb európai főváros címet, ami korábban rendszerint skandináv városok kiváltsága volt. Ekkor kezdtem el komolyabban érdeklődni erről a kis, mindössze kétmilliós országról, amelynek sikere mögött érdemes alaposan utánajárni, hiszen ez az elismerés nemcsak Szlovénia környezettudatos politikáját, hanem a jövőhöz való hozzáállását is remekül tükrözi.
Szlovénia már az 1980-as években, még a szocialista modellel némileg hasonlított a legvidámabb barakkra. A szlovénok akkortájt könnyebben mozogtak, több hozzáférésük volt a nyugati termékekhez, életvitelhez, és a környező országokhoz képest sokkal szabadabb és nyitottabb világban éltek. Ez pedig segített nekik abban, hogy 1990-ben már a régió leggazdagabb országa voltak, és bár csak a 8 százalékát tette ki a népességük Jugoszláviáénak, de a GDP-jének a 20 százalékát termelték.
Az, hogy más nyelvet is oktattak, mint az orosz, most is jól tetten érhető, nagyon kevés olyan emberrel találkozni, aki nem beszél angolul. Fura elégedettség tölt el, amikor az ötven fős faluban az 55 éves körüli boltos hölggyel angolul tudok beszélgetni a hely történelméről.
Az az érzésem, hogy itt valahogy minden rendben van.
A kisebb boltok és ellátási láncok zöme helyi termékekkel van tele, és nem is akármilyen minőségű áruval rendelkeznek, ráadásul mindez megfizethető áron érhető el. Ennek részben az az oka, hogy a kommunista rendszer sem tudta teljesen lekorlátozni az embereket, és nem sikerült kollektivizálni a mezőgazdaságot.
Amikor belépek egy ismert üzletláncba, amely hazánkban is jelen van, azonnal megdöbbenek a látványtól: a polcok roskadoznak a legkiválóbb szlovén húsféléktől kezdve a friss zöldségekig, egészen a saját márkás robotgépekig. De ami igazán lenyűgöz, az nem csupán a termékek minősége, hanem az, hogy mindegyiken nem csupán egy Szlovén termék címke található, hanem külön-külön jelölik a régiókat is. Minden egyes terület büszkén hirdeti a saját különlegességeit, ami nemcsak a helyi identitás megőrzését jelzi, hanem azt is, hogy miként képesek ők ennyire előrehaladottak lenni a klímaváltozás kihívásainak kezelésében. A "gazdától az asztalra" filozófia itt nem csupán szlogen; ez egy tudatos és elkötelezett lépés az értékeik megóvása érdekében.
