Szomorú mérföldkőhöz érkeztünk: a kutatók eddig soha nem látott mértékű pusztulást dokumentáltak.
Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át - erről szól a minden iparágat érintő szeptember 4-i Sustainable World konferencia, ahol a hazai fenntartható üzleti világ szereplői találkoznak.
Az Egyesült Államok kormányának üzemeltetésében álló megfigyelő rendszer, a Coral Reef Watch legújabb elemzései alapján...
2023 januárjától kezdődően legalább 82 ország és terület korallzátonyai tapasztaltak olyan intenzív hőhatásokat, amelyek a korallok fehérségéhez, vagyis a kifehéredéshez vezettek.
A rekordmagas óceáni hőmérsékletek víz alatti erdőtüzek formájában terjedtek el a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán korallzátonyai között, súlyosan károsítva és elpusztítva ezeket a csodálatos élőlényeket. A jelenleg zajló negyedik globális fehéredési esemény már a zátonyok 84%-át érinti, ami drámai emelkedést mutat a korábbi eseményekhez képest: míg a 2014-2017 közötti harmadik esemény a zátonyok 68%-át, a 2010-es esemény 37%-át, addig az 1998-as első esemény csupán 21%-át sújtotta.
Dr. Derek Manzello, a Coral Reef Watch vezetője rámutatott, hogy még azok a korallzátonyok is, amelyeket a tudósok korábban biztonságosnak ítéltek, most kifehéredésen mentek keresztül.
Az a körülmény, hogy ennyi zátonyt érint a jelenség, arra utal, hogy az óceán hőmérséklete olyan kritikus pontra jutott, ahol a korallok már nem találhatnak biztonságos menedéket a fehéredés és annak súlyos következményei elől.
Az utóbbi években számos területen tapasztalhattunk fehéredési jelenségeket, különösen a világ legnagyobb zátonyrendszerében, az ausztrál Nagy-korallzátonynál. A hatóságok a múlt héten bejelentették, hogy ez már a hatodik jelentős fehéredési esemény az elmúlt kilenc év során. Emellett Ausztrália másik, világörökségi védelem alatt álló zátonya, a nyugat-ausztráliai Ningaloo-part is szembesült a helyzet súlyosbodásával, ahol az elmúlt hónapokban rekordszintű hőstresszt figyeltek meg.
Dr. Britta Schaffelke, az Ausztrál Tengertudományi Intézet neves kutatója és a Globális Korallzátony Megfigyelő Hálózat (GCRMN) koordinátora hangsúlyozta, hogy ez az esemény páratlan jelentőséggel bír.
A zátonyok eddig soha nem néztek szembe ilyen kihívással. A folyamatosan terjedő fehérség szinte túlmutat az emberek megfigyelési képességein, megnehezítve a szükséges észlelések elvégzését.
A korallok képesek regenerálódni a fehéredés után, amennyiben a hőmérséklet nem lépi túl a szélsőséges határokat. Azonban a későbbi hónapok során végzett vizsgálatok aggasztó mértékű korallpusztulást tártak fel. Floridában például a korallok körülbelül 20%-a elpusztult. Mexikó csendes-óceáni partvidékén pedig egyes területeken a korallok 50-93%-át elveszítették. Az Indiai-óceán közepén található távoli Chagos-szigeteken a hőhullám tavaly közel egynegyedét tette tönkre a koralloknak.
A 2023-as extrém hőség következtében a Coral Reef Watch új kihívásokkal szembesült, és ennek eredményeként három új veszélyességi szintet integrált globális korallfehéredési riasztási rendszerébe. Ez a lépés a korallzátonyokat érintő eddig soha nem tapasztalt hőstressz tükrében vált szükségessé.
Dr. Lorenzo Álvarez-Filip, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem elismert korallkutatója, aki a 2023-as és 2024-es korallfehéredés következményeit vizsgálta a mexikói Karib-tenger és a Mexikói-öböl zátonyrendszereiben, hangsúlyozta, hogy a legnagyobb károkat a zátonyépítő korallfajok, mint például az agancskorallok eltűnése okozza. Ezek a korallok kulcsszerepet játszanak a partvonal védelmében, emellett pedig számos tengeri élőlény élőhelyét biztosítják.
