Öt homályos terület az EU-USA kereskedelmi megállapodásban 1. **Szabályozási eltérések**: Az EU és az USA különböző szabályozási keretrendszerekkel rendelkezik, ami kérdéseket vet fel a termékek és szolgáltatások kölcsönös elismerésével kapcsolatban. Mil

Vasárnap végre megszületett a megállapodás az EU és az Egyesült Államok között, amelynek keretében Washington 15%-os vámot vet ki az uniós exporttermékekre, néhány ágazat kivételével. Azonban a leglényegesebb részletek még mindig homályban maradnak.

Hetekig tartó tárgyalások után az EU és az Egyesült Államok vasárnap megállapodásra jutott a március közepe óta tartó vámvitában: Washington 15 százalékos vámot vet ki az EU Egyesült Államokba irányuló exportjára - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

"Az uniós export zömére egy egységes, 15%-os vámtételt vezettünk be, amely stabilizálta a helyzetet. Ez a vámtétel szinte minden iparágra kiterjed, beleértve az autóipart, a félvezetőgyártást és a gyógyszeripart is" - nyilatkozta az Európai Bizottság elnöke, majd hozzátette: "Ez a 15%-os vámtétel egyértelműen a legmagasabb határ, amely nem halmozódik, és minden termékre érvényes, így garantálja polgáraink és vállalkozásaink számára a szükséges világosságot."

Azok az autók, amelyekre már hónapok óta 27,5%-os vámtétel nehezedett, mostantól 15%-os vám alá esnek. Ez a változás mérsékelt győzelmet jelent a német autógyártók számára.

Von der Leyen bejelentette, hogy a nulla százalékos vámok kiterjednek bizonyos vegyi anyagokra, generikus gyógyszerekre, félvezetőgyártó berendezésekre, valamint egyes mezőgazdasági termékekre. Fontos megjegyezni, hogy ez nem érinti az összes érzékeny terméket, mint például a marhahús, rizs, etanol, cukor vagy baromfi. Emellett a bejelentés érinti néhány természeti erőforrást és kritikus nyersanyagot is.

A részletek továbbra is ködbe burkolóznak, különösen a 15%-os kulcs alá eső szektorok, a vasárnap kötött megállapodás jogi stabilitása, valamint az EU vásárlási és befektetési kötelezettségei tekintetében.

Az elért megállapodás egy ideig még nem lesz jogilag kötelező érvényű mindkét fél számára. Hogy pontosan mikor válik azzá, az továbbra is bizonytalan. A közös nyilatkozatot várhatóan augusztus 1-jéig teszik közzé - ezt a határidőt Donald Trump amerikai elnök szabta meg, amikor azzal fenyegetőzött, hogy 30%-os vámot vet ki az EU-ra.

"Ez egy viszonylag könnyed közös nyilatkozat lesz" - mondta egy uniós tisztviselő, hozzátéve, hogy az EU is arra vár, hogy az USA elfogadjon egy végrehajtási rendeletet, amely némi bizonyosságot adna a megállapodásban foglaltaknak. Addig is folytatódnak a tárgyalások a 15%-os vámok alóli mentességekről.

"A célunk az, hogy az Egyesült Államok a lehető leggyorsabban eleget tegyen kötelezettségeinek, így mi is igyekszünk mielőbb teljesíteni a saját feladatunkat" - nyilatkozta a tisztviselő. "Jelenleg a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel együttműködve dolgozunk a megfelelő jogalap kidolgozásán." Mivel a kétoldalú megállapodás az EU és az USA között időigényes lehet, a Bizottság más alternatív megoldásokat is mérlegelhet.

A repülőgépek mentesülnek a 15%-os vámok alól, vagyis vámmentesen jutnak majd el az USA-ba. Az ezen ágazatokban működő gyártósorok túlságosan összefonódtak ahhoz, hogy az USA megkockáztassa repülőgépeik drágulását.

Az Európai Unió azonban nem áll meg, továbbra is aktívan dolgozik más mentességek kidolgozásán, különösen a bor és a szeszes italok terén, amelyek kiemelt szerepet játszanak a napirenden. A tárgyalások kezdetétől fogva az uniós szektorok folyamatosan felszólították a döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe a megállapodás lehetséges negatív hatásait, melyek komoly hátrányokat okozhatnak számukra.

Marzia Varvaglione, a Comite europeen des entreprises de vin elnöke egy vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a borkereskedelem mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok vállalatainak számára jelentős előnyöket kínál. Megjegyezte, hogy a 0:0 vámmegállapodásba való bevonás elengedhetetlen, és kiemelte: "Ezt nem csupán az uniós oldal képviseli - amerikai partnereink is határozottan támogatják ennek a létfontosságú kereskedelmi kapcsolatok megőrzését."

Jelenleg az Egyesült Államok 50%-os vámot alkalmaz az acél- és alumíniumtermékekre. Ez a helyzet addig fennmarad, amíg a felek nem jutnak dűlőre egy kvótarendszer kapcsán. Az Európai Bizottság azonban továbbra is optimista a közelgő tárgyalásokkal kapcsolatban, bízva abban, hogy sikeresen tudják majd képviselni érdekeiket. "Úgy vélem, itt a gazdasági és üzleti érdekek fognak kulcsszerepet játszani" - nyilatkozta egy uniós tisztviselő, hozzátéve, hogy a blokk által kínált speciális acélra az amerikai gyártóknak elengedhetetlen szükségük van.

Az európai acélipar hétfőn meglehetősen zavaros képet mutatott. Axel Eggert, az Európai Acélszövetség (EUROFER) főigazgatója kifejtette, hogy "ha sikerülne fenntartani a hagyományos exportunkra vonatkozó nulla vámot az Egyesült Államokba, akkor előrelépés történhetne". Ugyanakkor figyelmeztetett: "A helyzet még mindig nem világos. Mint ahogyan azt jól tudjuk, az ördög a részletekben rejlik."

A globális túltermelés, különösen Kínából, komoly kihívás elé állítja a világot, de az EU és az USA szoros együttműködése erős alapot nyújt a bizonytalanság leküzdésére. Elkötelezettségük révén közösen lépnek fel a helyzet kezelésére, ami reményt ad a fenntarthatóbb jövő érdekében folytatott harcban.

Az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy a következő három év során összesen 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát. Ez évente 250 milliárd dolláros költést jelent, amely elsősorban az amerikai cseppfolyósított földgáz, olaj és nukleáris energia szektora felé irányul. "Fontos szempont volt számunkra az Oroszországból származó energiaimport fokozatos csökkentése, ezért alaposan áttekintettük az igényeinket" - nyilatkozta egy uniós tisztviselő.

A tisztviselő azonban nyíltan elismerte, hogy nincs hivatalos kötelezettség a feladat teljesítésére, hiszen a tényleges vásárlásokat nem az Európai Unió és annak intézményei fogják lebonyolítani. "Segíthetünk a kereslet összegyűjtésében és bizonyos folyamatok egyszerűsítésében, valamint felmérhetjük, hol lehetnek esetlegesen szűk keresztmetszetek az infrastruktúrában" - fejtette ki a tisztviselő.

Az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy a 750 milliárd dolláros keretet meghaladóan amerikai mesterséges intelligencia-alapú mikrochipek beszerzésére is sort kerít.

A megállapodás keretében az uniós cégek 600 milliárd dolláros befektetéseket terveznek az Egyesült Államok piacán. Érdekes módon azonban itt sincs olyan állami szerv, amely ezt a folyamatot figyelemmel kísérné, ellentétben a július 22-én létrejött japán-amerikai egyezséggel, ahol a befektetések saját tőkét, kölcsönöket és állami ügynökségek által nyújtott garanciákat foglalnak magukban.

A Bizottság mindazonáltal arra törekszik, hogy alapos kapcsolatokat építsen ki és rendszeres párbeszédeket folytasson a különböző üzleti szövetségekkel és vállalatokkal, hogy felmérje, milyen típusú befektetési szándékokkal állnak elő.

"Alapvetően összegyűjtöttük az információkat a magáncégek befektetési szándékairól. A közös nyilatkozatban pedig ez a szándék világosan kifejezésre jut" - nyilatkozta egy másik uniós tisztviselő, majd kifejtette: "Ezért ez nem olyan dolog, amit az EU mint hatóság képes lenne biztosítani."