Tiszaeszlár, új dimenzióban: a vérvád Körmenden A Tiszaeszlár ügyének története, amely a 19. század végén sokkolta Magyarországot, újraéled Körmenden, ahol a múlt árnyai új kihívások elé állítanak bennünket. A vérvád, amely a közösségek közötti feszültsé

A körmendi gyerekgyilkosság körüli bizonytalanságok a zsidó vérvád legendáját is napvilágra hozták. 2007 nyarán a magyar radikális jobboldal egyik lapja, a Magyar Jelen hosszú cikket tett közzé, melyben részletes vizsgálódásaikra hivatkozva azt állítják: a meggyilkolt körmendi kislány zsidó rituális gyilkosság áldozata lett, melyhez így, vagy úgy köze van, vagy lehet a rendőrségnek, az SZDSZ-nek, és Salomon Berkowitz Traubi-gyáros üzletembernek egyaránt.
A középkorból származó legenda szerint a zsidók pészach, a zsidó húsvét idején keresztény gyermeket ejtenek foglyul, akinek a kóser vágás (saktolás) szabályai szerint elvágják a nyakát, a vérét pedig felfogják és rituális célokra használják.
A vérvád jelensége nemcsak a középkor sötét időszakaiban gyökerezett, hanem Közép- és Kelet-Európában a XX. század hajnaláig is megmaradt. Számos esetben zsidó közösségeket vádoltak meg rituális gyilkosságokkal, különösen gyilkosságok vagy rejtélyes halálesetek körüli feszültségek idején. Az ilyen vádak általában alaptalanok voltak, és a bíróságok előtt a legtöbb esetben megbuktak, a jogi eljárások során a hiedelmek és előítéletek nem tudtak érvényesülni.
Az egyik leghíresebb, világszerte ismertté vált vérvád-per az 1882-83-as "tiszaeszlári per".
Húsvét közeledtével a kis faluban megrázó esemény történt: eltűnt egy fiatal keresztény cselédlány, Solymosi Eszter. A helyi közösségben gyorsan terjedtek a pletykák, és a gyanú a faluba látogató ortodox zsidókra terelődött, akik éppen a húsvéti ünnepek miatt tartózkodtak ott. Az ügy gyorsan országos figyelmet keltett, és a védelemre Eötvös Károly, a neves kormánypárti politikai figura, ügyvéd és író vállalkozott, aki az antiszemita mozgalom elleni küzdelem szellemében lépett fel. A zsidó közösséget végül felmentették, míg az antiszemitizmus ellen számos jelentős személyiség, köztük Tisza Kálmán miniszterelnök és az emigrált Kossuth Lajos is hangot adott tiltakozásának.
A Toroczkai László nevével fémjelzett Magyar Jelen az utolsó ismert vérvád-perek után mintegy száz évvel, számos, a vérvád mítoszát leromboló tudományos munka után ismét előszedte a rituális gyilkosság vádját.
Toroczkaiék okfejtése meglehetősen nagyvonalúan bánik a tényekkel. Az azóta számtalanszor cáfolt tiszaeszlári vád elemeit veszik alapul. Fontos momentum szerintük, hogy például mindkét eset április elsején történt. A szerzők a körmendi bűneset leírásai alapján azt is biztosra veszik, hogy a lány nyakán fültől-fülig érő saktervágás található.
A suttogo.hu hungarista lapról származó forrás azt is tudni véli, hogy a városban aznap haszid zsidók jártak.
Innentől viszont logikus a következtetés, hogy a nyomozás elején többek által látott mediterrán típusú, "fekete hajú" és szakállas férfi haszid zsidó lehetett. Sőt a nyomozáskor a lány nadrágjában talált hosszú hajszál, melynek amúgy nem sikerült az eredetét tisztázni, nyilván a szüzességet megállapító rituálé miatt kerülhetett oda, bár a nyomozás semmilyen szexuális eredetű nyomot nem talált a lányon.
A nyomozás eredményei nem nyújthatnak végső bizonyosságot egy igazi hazafinak, hiszen a háttérben rejtőző sötét erők árnyai minduntalan ott lebegnek. A történet elvarratlan szálai arra figyelmeztetnek, hogy "senki nem mer beszélni", miközben Toroczkaiék informátora arról tájékoztat, hogy az egyik nyomozást irányító rendőr zsidó származású volt. Amennyiben a rendőrség szóba kerül, nem feledkezhetünk meg a Vas megyei főkapitányról, Bene Lászlóról, aki 2006 őszén az országos rendőrfőkapitányi posztot töltötte be, és Kuncze Gábor belügyminiszterről sem, aki akkoriban éppen a tárcát irányította.
A történetnek ezzel még nincs vége, mivel egy huszárvágással Salomon Berkowitz, a Traubisoda körüli botrányairól ismert üzletember is bekerül a képbe, aki ugyebár "fundamentalista", magyarul ortodox zsidó, és éppen ekkor avatja gyárát a Körmendhez közeli Szombathelyen.