Tóth Vera rendszeresen kellemetlenül érezte magát az étkezések befejezése után.

Egy különleges pillanatban, amikor Ihász Gábor a halálos ágyán feküdt, egy utolsó kívánságot fogalmazott meg családja számára. Lánya osztotta meg ezt a titkos, érzelmekkel teli beszélgetést, amelyben az énekes kifejezte, mit jelentett számára a család és az élet. A beszélgetés mélyen megérintette a jelenlévőket, és emlékeztetett arra, hogy a szeretet és a kötelékek mindennél fontosabbak.

"Mindenki ennek akkora feneket kerít, hogy az ember külsőleg változik, vagy meg tudod változtatni a külsődet. Akkora feneket kerítettem én is évekig ennek, holott a szemem előtt volt a megoldás: hogy nem a mínusz centik miatt kell itt fogyni, nem ez az első! Hanem ami felértékelődik, és a legnagyobb érték lesz idővel, az az egészség.

Nálam az a helyzet állt elő, hogy folyamatosan elkezdtem rosszul érezni magam az étkezések után.

"Elgondolkodtam rajta, hogy talán mindez összefügg, de azt is észrevettem, hogy miután hosszú időn keresztül túlsúlyos voltam, sőt, kifejezetten elhízott, lehet, hogy az étkezési szokásaim valamit megváltoztattak bennem. Olyan pánikroham-szerű érzések gyötörtek étkezés után, mintha csak egy vihar előtti csendet éreztem volna. A pulzusom az egekbe szökött, és egyfajta ájulásérzés, valamint a szívrohamtól való félelem fogott el. Ez volt az igazi, klasszikus pánikroham, és megfordult a fejemben, hogy talán az étkezés váltotta ki ezt az egész szorongást. Hogy lehet, hogy az a dolog, ami eddig az életem legélvezetesebb részét jelentette, most hirtelen ellenségemmé vált? Mi marad akkor számomra?" - mesélte az énekesnő, aki komoly kihívásokkal nézett szembe.

"Egyik éjjel heves szívdobogásra keltem az álmomból, és akkor mentőt hívtam, be a kórházba. Másik alkalommal majdnem szalagkorlátnak csapódtam, mert beájultam egy pillanatra.

Kiderült, hogy semmilyen pánikról nem beszélhetünk, inzulinrezisztenciám van

- emlékezett vissza. Vera megosztotta, hogy a jelentős fogyása után milyen nehézségekkel és kritikákkal kellett szembenéznie.

"22 éve élek a rivaldafényben. Mennyi időm van néha, hogy kitaláljam magamat? Amikor három hete a Csináljuk a fesztivált! döntőjében szétszedtek az emberek a ruhám miatt. Mennyi időt kapok én arra, hogy rájöjjek, hogy mi áll jól nekem? Miért nem tudnak az emberek velem türelmesek lenni?" - tette fel a kérdést.

"Miért kell az embert kinyírni, ha valami nem úgy sikerül? Vagy nem úgy dönt, hogy éppen mindenkinek tessen? Én például nagyon-nagyon tetszettem magamnak, és a mai napig is azzal a kinézettel. Csak erre mondom én azt, hogy az emberek nincsenek felkészülve az én változásomra. Nem tudják feldolgozni azt, hogy változom. És ez nem az én bajom, ez sosem az én bajom. Hajlamosak egymást meggyilkolni ezért, hogy igenis legyen neked fontos, mert ez az én véleményem" - magyarázta Tóth Vera.