V. Németh Zsolt tájékoztatása szerint az idei évben 200 milliárd forintot meghaladó értékben valósultak meg víziközműveket érintő fejlesztések.

Idén körülbelül kétszázmilliárd forint értékben valósultak meg víziközművekkel kapcsolatos fejlesztések, amelyeknek körülbelül a fele a meglévő rendszerek rekonstrukciójára irányult - tájékoztatta a sajtót az Energiaügyi Minisztérium (EM) vízgazdálkodásért felelős államtitkára kedden Szolnokon. Az eseményen bemutatták a Nemzeti Vízművek Zrt. új üzembiztonsági raktárát és havária-eszközparkját is.

V. Németh Zsolt kiemelte, hogy a jövő évi terveik alapján minimum 250 milliárd forintot kívánnak fejlesztésekre fordítani, míg a rekonstrukciós költségek meghaladják a százmilliárd forintot.

- tette hozzá.

Hozzáfűzte, hogy a vízügyi igazgatóságok rendszere is már a tárcához tartozik, és nem szeretnék ezt a lehetőséget elzárni az önkormányzati cégektől sem.

"Korszakok határán vagyunk most", és az "előző korszakban" az ágazatban mintegy 1000 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre országosan. Az ivóvízhálózat kiépítése régebben indult, és a háztartások 95,6 százaléka már be van kötve . A kimaradók olyan térségekben vannak, ahol ez nem megoldható. Romániában ez az arány 75 százalék, Horvátországban 88 százalék - mondta.

Magyarországon a háztartások 83,5 százaléka legalább biológiai fokozattal tisztítja a szennyvíz. Ezt fölötte van az európai uniós átlagnak. Romániában ez az arány 37 százalék, Horvátországban pedig 32 százalék - tette hozzá.

Elmondása szerint korábban az országban összesen 932 különböző ivóvízdíjat alkalmaztak a vállalkozók számára, míg a szennyvízszolgáltatás esetében ez a szám 936 volt. Ennek következtében az ivóvízdíjak között negyvenkilencszeres eltérés figyelhető meg egyes térségek és szolgáltatók között, míg a szennyvízdíjak esetében a különbség huszonhatszorosra rúgott - tette hozzá.

Egy új díj bevezetésének eredményeként 219 településen csökkent az ivóvíz ára a nem lakossági szektorban, míg 147 településen a szennyvízdíjak lettek alacsonyabbak. Az elmúlt időszakban több lépcsőben megvalósult béremelés is, amely január elsejétől 10 százalékos növekedést hozott az ágazat munkavállalóinak, ezt követően pedig július 1-jétől további 5 százalékos emelés következett.

Haranghy Csaba, a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója bejelentette, hogy a víziközműágazat integrációs programjának részeként 17 vállalat csatlakozott az állami víziközműszolgáltatók közé. Ezen kívül két olyan cég is tevékenykedik, amelyek támogató feladatokat látnak el, és szintén a Nemzeti Vízművek irányítása alatt működnek.

A hatékony készletgazdálkodás kulcsfontosságú az ellátásbiztonság fejlesztésében, mivel a víziközműellátás folyamatos működése és a hibák gyors elhárítása nagy mértékben függ a megfelelő alkatrészek, eszközök, berendezések és gépek rendelkezésre állásától.

A közszolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében a Nemzeti Vízművek Zrt. 17 tagvállalatának 215 telephelyén, több mint 36 ezer négyzetméteren jelenleg is milliárdos nagyságrendben állnak rendelkezésre a hálózati hibajavításhoz szükséges kis átmérőjű csövek, szerelvények és eszközök. Ezeket a készleteket hivatott kiegészíteni a két, logisztikai szempont alapján kiválasztott, úgynevezett havária-helyzetek kezelésére szolgáló régiós üzembiztonsági raktárbázis és eszközpark Szolnokon és Veszprémben.

A két létesítményben olyan különleges, 4-12 vagy akár 18 hetes gyártási ciklussal készült, nagyméretű csőhálózati javítóidomok, valamint különféle berendezések és eszközök találhatók, amelyek a vis maior helyzetek gyors és hatékony kezelésében nyújthatnak segítséget – emelte ki.

Az online eszközpark-platform, amely digitális és valós idejű nyilvántartáson alapul, lehetővé teszi a közszolgáltatók számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak a különböző helyzetekre. Ez a térképpel támogatott rendszer országos áttekintést nyújt a raktárak készleteiről, valamint a legközelebbi elérhető géppark helyzetéről, különösen havária-események esetén. A víziközmű-üzemeltetők számára hasznos adatbázis áll rendelkezésre, amely tartalmazza a nagyteljesítményű darukat, aggregátorokat, emelőket, ivóvízszállító járműveket, transzformátorokat, szennyvízszippantókat és dúctáblákat.