**Verses Napló a Világégés Végnapjaiból** Az égbolton füstfelhők gyülekeznek, A nap is elbújik, szégyenkezve nézhet. Fekete árnyak táncolnak a távolban, A világ vége, mint egy régi ballada. Naponta írom a sorokat, Minden betűben egy újabb harang

A Székely Nemzeti Múzeumban csütörtökön, Köpecen pénteken mutatták a Köpec patakától az Inn folyóig című kötetet. Benedek Pál székely határőr verses naplója az 1944 szeptembere és 1945 júniusa közötti időszakot öleli át.

A köpeci születésű Benedek Pál, aki akkoriban 42 éves és özvegyen nevelte három gyermekét, 1944 augusztusában a 13. székely határőrzászlóalj őrvezetőjeként tevékenykedett. Harcai a festői Csobányos völgyben és a Magyaros-hegy oldalában zajlottak, az Úz folyótól északra.

Miután a szovjet túlerő áttörte a védelmi vonalaikat és behatolt az ország területére, a rímfaragó ácsmester és társai nem szaladtak szét pánikban, hanem egészen szeptember 11-ig kitartottak a csíki hegyek által alkotott védelmi vonalon. Rendezett sorokban vonultak vissza Bátosra, Maros megyében. Itt a német és magyar hadvezetés úgy határozott, hogy a 19-20 éves "leventekatonákat" továbbra is az arcvonalban tartják, és beosztják őket a 68. határvadász-zászlóalj kötelékébe. Ezzel szemben a veteránoktól, akik már átélték az első világháborút, elvették a fegyvert, és főként a német hadsereget támogató munkás-zászlóaljat alakítottak ki belőlük.

A megalázott és lefokozott Benedek Pál, Magyarország, Csehország és Ausztria tájain keresztül, végül az Inn folyó partjára vonult vissza. Útja során erődöket emelt, fákat vágott, és egyszerű mezőgazdasági munkákat végzett. Éhezve, rongyosan, de humorérzékét és Istenbe vetett hitét megőrizve haladt előre, szinte folyamatos küzdelemben a mindennapi megélhetésért.

Sajátos naplóját Pozsony közelében kezdte el "vezetni", elsiratva benne Székelyföldet, megörökítve a bátosi átszervezés után történteket, és egészen az amerikaiak fogságában töltött időszak utolsó napjaiig folytatta poros utak szélén, csűrökben, egy percig sem rejtve véka alá a németekkel és a nyilasokkal szembeni ellenszenvét. A nem mindennapi anyag nem szokványos, de annál lebilincselőbb módon nyújt betekintést a II. világháború végnapjaiba.

Hazatérése után újra feleségül vette a szerelmét, és 1973-ban bekövetkezett haláláig továbbra is szenvedéllyel foglalkozott a fa- és rímfaragással, valamint a nótázással. A 180 oldalas verses naplót évtizedeken keresztül titkolni kellett az új hatalom elől, egészen addig, míg a rendszerváltás után lánya, Baló Margaréta elő nem vette ezt a ritka örökséget. Gondosan kisimította a megviselt lapokat, majd saját kézírásával másolatot készített belőle, ezzel életre keltve az apja szellemi hagyatékát.

A család megbízásából a kötetet Préda Barna, elismert helytörténész és néprajzkutató, gondozta és látta el bevezető tanulmánnyal. "A napló másolatát 2023 októberében, Baróton, egy Tortoma előadást követően kaptam meg Hoffman Edittől. A naplóíró, Benedek Pál családja tőle kérte segítségét, hogy vajon tud-e ajánlani valakit, akit érdekelne a dokumentum - mesélte lapunknak. Éppen egy hadtörténeti témájú előadást tartottam abban az időszakban, és az előadás végén Edó átnyújtotta nekem a naplót. Már ott, a teremben lenyűgözött az anyag, ahogy belelapoztam. Pár hét tanulmányozás után világossá vált számomra, hogy komolyan szeretnék foglalkozni vele."

2024 tavaszán Benedek Pál lánya, Margit néni, valamint unokája, Vilmos hazautaztak Ausztriából. Ekkor beszéltük meg a részleteket a napló feldolgozásáról, annak előtanulmányokkal való ellátásáról, tördeléséről és kiadásáról. Én vállaltam a feladatot, és annyira inspirált ez a hadtörténeti szempontból eddig még kevésbé ismert információkat rejtő anyag, hogy december végére már el is végeztem a feldolgozást.

A csütörtöki, sepsiszentgyörgyi bemutatón Préda Barna, valamint Magyarosi Sándor hadtörténész és Szima Csaba hagyományőrző, a kézdivásárhelyi m. kir. 24. székely határvadász zászlóalj kutatója beszélgetett. Jelen volt Baló Margaréta, Benedek Pál leánya is, köszöntőt Fodor Tamás, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa vezető konzulja mondott.