Figyelemre méltó jelenség: a száj éjszakai beragasztásának kockázatai | National Geographic
A közösségi médiában már régóta hódít egy olyan reklámszerű megoldás, amely álcázott módon ígér segítséget azoknak, akik éjjel kényszerülnek a szájukon lélegezni, mivel az orrukon nem jut elég oxigénhez.
Valószínűleg sokan találkoztak már olyan reklámokkal, amelyek álcázva jó tanácsként hirdetik a száj leragasztásának módszerét, mint a horkolás vagy az alvási apnoe (légzéskimaradás) megoldását. Ez a megközelítés, noha egyre népszerűbb, a szakértők körében nem élvezi a támogatást. Egy friss, a PLOS One folyóiratban megjelent elemzés részletesen bemutatja, miért is érdemes óvakodni ettől a kérdéses módszertől. A kutatás eredményeit a The Conversation is közzétette, felhívva a figyelmet a száj leragasztásának lehetséges kockázataira és hatásaira.
Sokan valószínűleg úgy vélik, hogy ez egy remek megoldás, hiszen sok ember küzd különböző alvásproblémákkal, mint például a horkolás vagy a száj kiszáradása. A módszert népszerűsítők azt hangoztatják, hogy nemcsak az asztma tünetei enyhülnek, hanem az alvás minősége is jelentősen javul, sőt, még a reggeli szájszag is csökkenhet. Ráadásul sokan azt állítják, hogy az alvási apnoe ellen is hatékony megoldást nyújt. Ezen kívül számos más, szinte hihetetlen előnyét is emlegetik a módszernek.
Kanadai kutatók mélyreható vizsgálatba kezdtek, hogy feltárják a tudományos szakirodalom rejtett kincseit. Átfésülték azokat a tanulmányokat, amelyeket szakemberek írtak, és amelyek e módszer hatásait elemezték. Kíváncsiságuk vezette őket, hogy kiderítsék, vajon valóságtartalommal bírnak-e a fenti, jótékony hatásokról szóló állítások, vagy esetleg más tényezők is magyarázhatják ezt a jelenséget, amiért érdemes lenne alaposabban megvizsgálni.
Az alvási apnoe témájában végzett 10 kutatás közül 8 nem mutatott ki semmilyen kedvező hatást. Csak két tanulmány számolt be mérsékelt javulásról, de ezek is kizárólag enyhe esetekre vonatkoztak. A kutatások statisztikailag érezhető pozitív változásokat jeleztek, mint például a kicsit megemelkedett véroxigénszint és a csökkent légzéskimaradás, de ezek a hatások nem voltak elegendőek ahhoz, hogy gyógymódként foglalkozhassanak velük. Fontos hangsúlyozni, hogy az alvási apnoe kialakulása mögött általában anatómiai okok húzódnak meg, mint például a nyelv vagy a torok lágyrészeinek elzáródása. Ritkább esetekben idegrendszeri problémák is hozzájárulhatnak a jelenséghez.
A tíz elvégzett kutatás közül négy kiemelt egy figyelmeztetést: a száj eltakarása súlyos következményekkel járhat, például fulladásos eszméletvesztéshez vagy akár halálhoz is vezethet azoknál, akiknek az orruk különféle okok miatt elzáródik – például szénanátha, megnagyobbodott mandulák vagy orrsövényferdülés esetén. Nem meglepő, hogy ha minden lehetséges légzőnyílásunkat lezárjuk, az drámaian csökkenti a szervezet oxigénellátását.
A szakértők, mint ahogyan eddig is, most is hangsúlyozzák, hogy a száj leragasztása nem ajánlott azok számára, akik alvási apnoe, szájlégzés vagy hasonló problémákkal küzdenek. Ha valaki olyan zavaró tünetektől szenved, amelyeket a közösségi média posztok a száj leragasztásával próbálnak orvosolni, fontos, hogy inkább orvosi segítséget kérjen. A ragasztás nemcsak hogy nem oldja meg a problémát, de akár súlyosbíthatja is azt, és ha valaki késlekedik a megfelelő orvosi megoldás keresésével, a helyzete még kedvezőtlenebbé válhat.
Fontos hangsúlyozni, hogy soha ne merüljön fel az a gondolat, hogy gyermekeknél alkalmazzák ezt a szokatlan módszert (hiszen a reklámokban az ADHD-tól kezdve a lassú növekedésig számos problémára "ajánlják" ezt a megoldást...). Bár elképzelhető, hogy egészséges felnőttek esetében a szájtapasznak lehetnek bizonyos kedvező hatásai, jelenleg nem áll rendelkezésre tudományos bizonyíték erre. Ezért célszerű megvárni a jövőbeli kutatások eredményeit, és nem csupán a hírességek és influenszerek ajánlásaira támaszkodni.
