Villámlátogatás keretében Merz megpróbálja megbékíteni a brüsszeli elitet.
Friedrich Merz német kancellár egy fél napos intenzív program keretében látogatja meg az Európai Unió három kulcsszervét, majd a NATO ülésén is részt vesz. A találkozón középpontban az Ukrajnával kapcsolatos, újraformálódó euro-atlanti együttműködés áll. Miközben a Nyugat számára kedvező fejlemények rajzolódnak ki a politikai térképen, nem elhanyagolható kérdés, hogy Merz milyen áron képes, ha egyáltalán lehetséges, egyben tartani a német koalíciós kormányt.
A frissen megválasztott német kancellár pénteken Brüsszelben találkozik az uniós vezetőkkel, miután a megelőző napokban Párizsban és Varsóban tett látogatásaival újraélesztette a weimari háromszöget - számol be róla a Politico.
A napirend alapján Merz alig öt óra leforgása alatt négy vezetővel találkozik, élükön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke áll. Ezen kívül az EU többi intézményének vezetőivel is egyeztet: a Parlament elnökével, Roberta Metsolával, valamint a Tanácsot irányító António Costával is megbeszéléseket folytat. Végül, Mark Rutte NATO-főtitkárral is tárgyal a nap során.
A közelgő találkozók közül valószínűleg ez az utolsó lesz a legfontosabb, hiszen itt tárgyalják majd meg az új kancellár csütörtöki telefonbeszélgetését Donald Trump amerikai elnökkel. Merz, aki nyitott hozzáállásáról ismert, kifejezte érdeklődését a francia elnök, Emmanuel Macron által javasolt stratégiai függetlenedés iránt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Trump-pal folytatott beszélgetés során a szoros együttműködés fontosságáról is szó esett.
A lap információi alapján az Egyesült Államok és Németország elkötelezte magát a "tartós béke" előmozdítása mellett, ami lényegesen eltérhet attól a megközelítéstől, amely a tűzszünet mielőbbi elérésére összpontosít. Ezen felül a német autóipart sújtó vámok problémájának megoldására is törekednek, hogy enyhítsék a helyzetet, amely komoly kihívások elé állította az iparágat.
Kiemelkedően lényeges, hogy Merz elvileg nem szándékozik elutasítani az európai újrafegyverkezés keretében felvett közös hitelt sem. Ez a döntés azonban valószínűleg nem fog jót tenni a választások után csökkenő népszerűségének, ami már most is lefelé ível.
Németország már az adósságfék tradíciójának feladását megelőzően is jelentős mértékben emelte védelmi kiadásait, így 2024-re a világ negyedik legnagyobb katonai költségvetésével büszkélkedhet, amely közel 80 milliárd euróra rúg. A közös kötvénykibocsátás azonban...
Az Európai Unió kisebb tagállamainak támogatása gyakran a nagyobb országok, mint például Németország kárára történik, ami sok német választó körében aggodalmakat ébreszt.
Merz úgy látszik abban bízik, hogy ha az uniós hitelt a közös fegyverbeszerzés optimalizálásához köti, azzal ellensúlyozni tudja azokat a kritikákat, amelyek "felelőtlen gazdálkodással" vádolják a friss kancellárt. Szerencséjére, ez egy olyan célkitűzés, amit a szakértők és az Európai Parlament is erősen támogat.
Bár az euro-atlantista szövetség szempontjából a helyzet többnyire kedvezőnek tűnik, az a tény, hogy Merz csak a második körben tudta megszerezni a kancellári posztot, tartósan árnyékot vet a vezetésének stabilitására. A biztos többség hiánya miatt nem meglepő, hogy a német médiában olyan pletykák terjedtek el, miszerint a kancellár "nemzeti vészhelyzetet" hirdetne.
A téma hátterében állítólag az a szándék húzódik meg, hogy Merz fokozottabb ellenőrzést gyakorolhasson a bevándorlók beengedésére vonatkozóan. Ez a lépés ugyanakkor segíthet enyhíteni a tőle jobbra álló, kritikus választói csoportok aggályait is.
Minden valószínűség szerint komoly aggodalmakat keltene koalíciós partnerei között, és az uniós vezetők is felkapnák a fejüket.
A német kormány határozottan cáfolta, hogy vészhelyzet kihirdetéséről lenne szó, ám szerdán enélkül is úgy döntött, hogy szigorítja a határőrizetet. Ez várhatóan számos kényes kérdést vet fel a brüsszeli gyors látogatás során.
