Zsugori vagyok, vagy takarékos? Esetleg a két fogalom határvonalán egyensúlyozok?
Sok esetben tévesen értelmezik az emberek a takarékos életmódot, és azt hiszik, hogy aki odafigyel a pénzügyeire, az automatikusan zsugori vagy fukar.
Az érem másik oldala, amikor valaki takarékosnak hiszi magát, pedig igazából zsugori.
Arra gondoltam, érdemes írni arról, miről ismered fel, hogy ki a takarékos és ki a zsugori, hiszen nem biztos, hogy mindenkinek egyértelmű a különbség.
Mind a takarékos, mind a zsugori ember szeret kevesebbet költeni és pénzt megtakarítani. Azonban itt véget is ért a hasonlóság.
A takarékos ember általában egy konkrét cél érdekében igyekszik félretenni, legyen szó akár a nyugdíj előtakarékosságról, egy álomotthon megvásárlásáról, vagy a gyermekei jövőbeli oktatásának finanszírozásáról. Ezzel szemben a zsugori egyén a pénzt önmagáért értékeli, mintha a megtakarítás lenne az élet fő célja, és nem csupán egy eszköz a vágyai megvalósításához.
A zsugori inkább a pénzét felhalmozza, míg a takarékos tudatosan bánik vele, és nem pazarolja el.
A zsugori mindennek az árát nézi. A takarékos mindennek az értékét az árához képest.
A fukarkodó személy leginkább elkerülné a kiadásokat, de ha mégis kénytelen költeni, akkor is csupán a legolcsóbb lehetőséget választja, függetlenül annak minőségétől. Ezzel szemben a takarékos egyén szívesen áldoz pénzt arra, amire valóban szüksége van, amennyiben az ár-érték arány kedvező.
A takarékos ember gyakran észrevétlen marad, hiszen a pénzhez való okos viszonyulása nem mindig tükröződik a külsején vagy a mindennapi cselekedetein. Ezzel szemben a zsugori egyén könnyen lelepleződik: megjelenése és viselkedése azonnal árulkodik arról, hogy mennyire óvatosan bánik a pénzével. Míg a takarékos ember lehet elegáns és diszkrét, a zsugori hajlamos a túlzott spórolásra, amit sokan azonnal észlelnek.
A takarékos hozzáállás csupán az egyén életére gyakorol hatást, míg a zsugoriság nemcsak a magányos döntések következménye, hanem a környezete számára is kellemetlenségeket okoz.
A takarékos utazó mindig alaposan átgondolja, hová érdemes eljutnia nyaralni, figyelembe véve a költségvetését. Számára a legfontosabb, hogy az út valóban megérje az árát, ezért nem választja a távoli, ötezer kilométerre lévő tengerpartot, ha az ottani élmény háromszor annyiba kerül. Inkább a közelben keresi azokat a helyeket, ahol hasonló élményekkel gazdagodhat, de sokkal kedvezőbb áron. A takarékos utazás nem csupán a pénzről szól, hanem arról is, hogy okosan és tudatosan válasszuk meg a célpontokat, hogy a lehető legjobban kihasználhassuk a rendelkezésünkre álló forrásokat.
A zsugori nem megy el nyaralni, mert pénzbe kerül.
A takarékos utazó inkább a fapados járatot választja, ha egy kétórás út során 50 ezer forintot tud megspórolni. A zsugori viszont még a reptérre való eljutást is másvalakire bízza, csupán azért, hogy ne kelljen a taxi költségét állnia.
A takarékos ember ritkán lép be éttermek ajtaján, és ha mégis, nem pazarolja a pénzét felesleges, drága üdítőkre. Ezzel szemben a zsugori már az étteremben is igyekszik a lehető legkevesebbet költeni; ha valaki más hívja meg, akkor is ügyesen kerüli a borravaló adását, és gyakran próbálja meg másokat is megnyerni a meghívásra. A takarékos ilyenkor sem rendel többet, ha esetleg őt invitálták, míg a zsugori ritkán választ mást, mint a spenótfőzeléket, hacsak nem ő a vendég, akkor viszont megengedhet magának egy ínycsiklandó homárt. Boldogan vállalja a közös számla ráeső részét, ha tudja, hogy túlteljesítette a többieket az evésben és ivásban, de ha valaki egy kávéval többet rendel, akkor már ragaszkodik a számla részletezéséhez.
A takarékos ember nem halmoz fel több pár cipőt, mint ami tényleg szükséges a különféle eseményekhez. Ezzel szemben a zsugori még a cipővásárlásnál is a használt darabokat részesíti előnyben.
A takarékos vásárló örömmel költ a kiváló minőségű ruhákra, ha azok hosszú távon is hordhatók. Azonban nem hajlandó túlfizetni csupán a márka hírnevéért, így elkerüli a háromszoros árú darabokat is. Ezzel szemben a zsugori inkább a legolcsóbb opciókat keresi, lehetőleg használtan, hogy a lehető legkevesebbet költsön.
A költséghatékony diszkontáruházban szerzi be a prémium élelmiszereket, és ha kell, hajlandó várost átutazni, hogy a baromfipárizsiért 20 forinttal kevesebbet kelljen fizetnie, miközben a spórolás érdekében még az időt és energiát sem kíméli.
A takarékos ember szívesen vásárol olyan termékeket, amelyek akciós áron érhetők el, akár nagyobb mennyiségben is, hogy hosszú hónapokra elegendő készlete legyen. Ezzel szemben a zsugori személy kizárólag az akciós ajánlatokat választja, és hajlamos csak a legolcsóbb lehetőségeket figyelembe venni.
A takarékos ember nem csupán az árakat nézi, hanem a termékek minőségét is figyelembe veszi; számára fontos, hogy a vásárlás valóban megérje, még akkor is, ha az olcsóbb lehetőségek csábítóak. Ezzel szemben a zsugori nem hajlandó többet költeni, még akkor sem, ha a drágább alternatíva nyilvánvalóan jobb minőséget kínál. Míg a takarékos megfontolt és tudatos döntéseket hoz, addig a zsugori inkább a pénzmegtakarításra összpontosít, gyakran a minőség rovására.
A takarékos ember egy olyan egyén, aki tudatosan és tervezetten gazdálkodik erőforrásaival, mind közép-, mind hosszú távon. Számára a pénzügyi intelligencia és a jövőbeli célok elérése kiemelt fontosságú. Ezzel szemben a zsugori, akit az angol nyelv "penny-wise and pound-fool" kifejezéssel illet, gyakran a kisebb kiadásokra összpontosít, miközben a nagyobb lehetőségeket és kiadásokat figyelmen kívül hagyja. Ez a filléreskedő mentalitás sokszor ahhoz vezet, hogy végül többet veszít, mint amennyit nyer, mivel a rövid távú megtakarítások miatt lemarad a valódi előnyökről. Míg a takarékos egyén a jövőbeli biztonságra és jólétre törekszik, a zsugori csak a pillanatnyi hasznot keresi.
A takarékos ember örömmel keres olcsóbb alternatívákat a mosóporok között, amennyiben azok nem csorbítják a minőséget. Ezzel szemben a zsugori inkább a ruhák viselésének idejét nyújtja meg, és hajlamos arra, hogy tovább használjon egy-egy darabot, még akkor is, ha az már nem friss.
A takarékos szívesen elkölt egy órát a saját idejéből, hogy megtalálja ugyanazt a terméket olcsóbban. A zsugori szívesen elkölt egy órát más idejéből, hogy jobban járjon.
Talán ennyiből látható, milyen hatalmas különbség van a takarékos és a zsugori között. Persze gyakran olyan ez, hogy ha szeretem a személyt, akkor takarékosnak hívom, ha ellenszenves, akkor zsugorinak. Mint a terrorista-szabadságharcos: attól függ, minek nevezem, hogy aki ellen harcol, azt kedvelem-e vagy gyűlölöm.
Ennek ellenére hatalmas különbség van a takarékos és a zsugori között. Mindenkit bátorítok arra, hogy a maga szintjén legyen takarékos (mert másként kell takarékosnak lenni egy átlagbéres családanyának és másként egy sikeres vállalkozónak), de kerülje el, hogy zsugorivá vagy fösvénnyé váljon.
A papírtermékeket, például a kéztörlőket, többször is kihasználhatod.
Olyan elromlott dolgokat raksz el, amiket biztos, hogy soha nem fogsz javíttatni. Gondolj csak egy régi DVD lejátszóra, vagy egy levált talpú cipőre – ezek a tárgyak ott állnak a sarokban, és csak a múlt emlékét őrzik, de sosem fognak újra hasznosulni.
- Túl sok időt pazarolsz a vásárlásra, csupán azért, mert mindig a legolcsóbb helyet keresed.
Nem igazán foglalkozol az élelmiszerek lejárati dátumaival. Nem csupán arról van szó, hogy néhány nappal a határidő után is belekóstolsz egy csomag virsli ízébe, hanem sokkal merészebb lépéseket is teszel ennél.
- Örömmel lomizol és viszed haza más emberek kidobott dolgait, súlyos esetben akár a kukából is kiveszel kidobott dolgokat.
Valójában nagyon egyszerű módon felmérheted, milyen viszonyban vagy a pénzzel és mennyire értékeled azt. Gondold át, hogy egy számodra fontos cél érdekében mennyire vagy hajlandó nagylelkűen adni. Képes lennél-e két heti fizetésedet egy olyan ügy érdekében felajánlani, mint például a kóbor kutyák megmentése, hátrányos helyzetű gyermekek támogatása, ingyenes szoftverek népszerűsítése, az evangélium terjesztése, vagy bármilyen más, számodra fontos cél? (Természetesen nem szükséges egy összegben adni.)
Ha örömmel tudsz adni nagyobb összeget, akár több alkalommal is, nem vagy zsugori. Ha összeszorul a szíved még a felvetéstől is, hogy önszántadból akár tíz-húsz ezer forintot kiadj valamiért, amiből nincs közvetlen hasznod, akkor te bizony a pénz szerelmének a fogságában vagy és könnyen lehet, hogy fukar vagy, nem takarékos.
Nyilvánvaló, hogy akadnak olyanok is, akik anyagi okok miatt nem vásárolnak semmit, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Azonban a cikk fókusza nem az ő helyzetükre összpontosít, hanem azokra az emberekre, akik tudatos döntés alapján élik meg a takarékosságot, vagy esetleg éppen zsugoriságra hajlanak.
Ha vannak saját elképzeléseid a takarékosság és a zsugoriság megkülönböztetéséről, oszd meg velünk a kommentek között! Kíváncsiak vagyunk a te nézőpontodra is!
