"A cigányasszonyt maguk előtt terelték, miközben két gyermeke már nem volt vele az élők sorában."
Folytatjuk felfedezőutunkat a régi, megfakult újságok lapjain. A fekete krónika árnyai bontakoznak ki előttünk, s a múlt sötét titkai elevenednek meg. Hajdan rovatunkban egy válogatást mutatunk be a korabeli súlyos balesetek és bűnesetek történeteiből, amelyek mind a társadalom árnyoldalait tükrözik.
Ha belemerülünk a több mint száz évvel ezelőtti vármegyei lapok világába, egy végtelenített fekete krónika bontakozik ki előttünk. A Közérdek, a Tolnamegyei Közlöny és a Tolnavármegye lapjai mind tanúskodnak a korabeli eseményekről, amelyek súlyos baleseteket és bűneseteket örökítettek meg. E lapok segítségével feltárul előttünk a múlt sötét fejezetei, és egy olyan történet szövevénye, amelyben az emberi sorsok tragédiái és a közélet kihívásai egyaránt jelen vannak.
Hajdan volt rovatunk első híre egy figyelmetlenség következtében bekövetkezett súlyos baleset részleteit tárja elénk. Ezt követően a bűnügyek sötét világába kalauzolunk, ahol egy önkényeskedő kereskedő tevékenysége kerül a középpontba. A legfrissebb híreink pedig egy és ugyanazon tragédia két eltérő nézőpontját mutatják be, két különböző újság írásai alapján. Ezek a beszámolók jól tükrözik, hogy a "cigányoknak" nevezett emberek a korabeli társadalmi viszonyok között milyen kíméletlen és brutális bánásmódban részesülhettek. A történeti hitelesség megőrzése érdekében változtatás nélkül idézzük a korabeli, mára már elavult és érzékenynek számító kifejezéseket, amelyekkel lapunk nem kíván azonosulni.
Fekete krónika, revolver és keresztvész – a sötét világ titkai, ahol a bűn és a bűnhődés találkozik. Ez a történet egy olyan valóságba vezet el, ahol a szavak fegyverekké válnak, és a tettek súlyos következményekkel járnak. A hangulat feszültsége a levegőben vibrál, miközben a főszereplők a sorsukra várnak, a fegyverek csöve pedig hűvösen, de fenyegetően mered az ismeretlen felé. A fény és árnyék határvonalán egyre inkább elmosódnak a határok, és a kérdések csak gyűlnek: ki az igazi bűnös, és ki az, aki megfizet érte? Az élet és halál harcában minden döntés számít, és a végső igazság sokszor fájdalmasan rejtve marad.
A revolver. "Ferenci László dunaszentgyörgyi legény revolvert vett, de nem igen tudta, hogy kell vele bánni; igy történt aztán, hogy a revolver tisztogatásához fogott, noha az meg volt töltve. Ép ekkor hozta oda végzete Nikolof Andrást, az ő legjobb barátai egyikét, kinek belépésekor a már akkor fényesre csiszolt revolvert nagy dicsekedve mutatta. De még mielőtt az egészen közel ért volna, a revolver véletlenül elsült s a golyó Nikolof térdébe fúródott. Ez összerogyott, és Ferenci az első percben azon hiszemben, hogy barátját agyonlőtte, öngyilkosságot akart elkövetni, csak nagy nehezen tudták a fegyvert kezéből kicsavarni." (Tolnavármegye, 1895. november 3.)
A cseléd brutális támadást szenvedett el. "Singer Viktor, a kereskedő, annyira elragadta a düh, hogy a boltja ajtajának keresztvasával fejbe sújtotta Vesztergombi István szegzárdi gazdájának cselédjét, Kiss Sándort, akit az ütés következtében azonnal elöntött a vér. A kegyetlen kereskedő a kihallgatás során próbálta menteni a helyzetet, azzal érvelve, hogy Kiss Sándor azért érdemelte meg a támadást, mert a feleségét sértő szavakkal illette. Kiss Sándor, akit a kórházban hallgattak ki, másképp mesélte el az eseményeket: ő csupán cigarettát akart venni a kereskedő boltjában, és öt cigarettáért 20 fillért adott át a kereskedő feleségének. Amikor a visszajáró pénzt követelte, az asszony elutasította, ami heves szóváltáshoz vezetett. A tragédia akkor következett be, amikor Kiss Sándor este elhaladt a bolt előtt, és Singer Viktor, a dühétől fűtve, leütötte őt az ajtó keresztvasával. Kiss Sándor állapota annyira súlyos, hogy az orvosoknak alig van reményük a gyógyulására." (Tolnamegyei Közlöny, 1895. november 3.)
