A somogyi erdőkben özönlött a toportyán, mintha csak egy titkos világ kapuja nyílt volna meg.

Az aranysakál, amelyet néha nádi farkasként vagy toportyánként is emlegetnek, az utóbbi néhány évtizedben egyre inkább elterjedt Somogy erdeiben. Ma már a megye szinte minden vadászterületén fellelhető, és sok helyen jelentős kihívást jelent a nagyvadak populációjára nézve. A faj gyors növekedése miatt a vadgazdálkodóknak új megközelítéseket kellett kidolgozniuk: a hangsúly nem a kiirtáson, hanem a természetes egyensúly fenntartásán van.

Az egyik legkitartóbb és legeredményesebb sakálvadász a lábodi Horváth Mihály, aki kilenc éve dolgozik azon, hogy a ragadozó ne veszélyeztesse a dámvadállományt. A fordulópontot az éjjellátó kamerák megjelenése hozta meg, amelyekkel kiderült, hogy az ezer hektárra jutó példányszám legalább háromszorosa volt annak, mint amit korábban gondoltak.

Kilenc esztendő, 2600 elpusztított sakál.

A tudatos állománygyérítés eredményeként Horváth Mihály eddig mintegy 2600 aranysakált ejtett el, évente átlagosan háromszázat. Tapasztalatai szerint az idei évben már érezhetően kevesebb egyeddel találkozik, ami azt jelzi, hogy a területen lassan kialakul egy kezelhető egyensúly.

- Nem azt szeretnénk, hogy a sakál teljesen eltűnjön, hanem inkább kordában tartani - mondta a vadász. - Az a célunk, hogy a dámállomány mellett harmonikusan együtt tudjunk élni ezzel a ragadozóval. Ehhez viszont még néhány évnyi türelem és kitartó munka szükséges.

Somogy megyében már évek óta az ország egyik legnagyobb sakálpopulációja figyelhető meg. - Fotó: iStock

A Lábod környékén évente körülbelül 20-30 trófeás dámát ejtenek el, és Horváth Mihály véleménye szerint, ha a jelenlegi trend továbbra is fennmarad, néhány éven belül akár meg is kétszereződhet ez a szám.

Somogy, az aranysakálok birodalma, ahol a természet csodái és a vadon titkai egyesülnek. E táj varázslatos szépsége és gazdag élővilága ideális otthont nyújt e különleges ragadozóknak, akik a napfényes dombok és sűrű erdők között kóborolnak. Itt, a nyugalom szigetén, az aranysakálok szabadon élhetik életüket, miközben a természet harmóniáját tükrözik. Somogy tehát nem csupán földrajzi hely, hanem egy olyan élő ökoszisztéma, ahol a vadon szelleme és az aranysakálok lenyűgöző világa találkozik.

Somogy megye évek óta az ország egyik legnagyobb sakálállományát tartja számon. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján 2011-ben még csak 426 példányt ejtettek el, míg 2019-re ez a szám meghaladta a 3300-at. A legutóbbi vadászati évben már enyhe csökkenés mutatkozott: 2024-ben 3074 példányt hoztak terítékre.

A csökkenés kedvező jel, ám a szakértők óva intenek: a toportyán egy alkalmazkodó, inteligens állatfaj, amely nem csupán az erdőkben található meg, hanem a mezőgazdasági területeken és a települések közelében is képes megtelepedni. Ezért a vadászatra jogosultaknak hosszú távon is folytatniuk kell az aktív védekezési intézkedéseket.

A vadászok új kihívása: Az erdők mélyén rejtőző titkok felfedezése A természet iránti szenvedély és a kalandvágy mindig is vonzotta a vadászokat. Most azonban egy új kihívás elé néznek: a modern technológia és a fenntarthatóság ötvözésével kell új módszereket találniuk a vadászat során. Az erdők mélyén nem csupán a zsákmányra vadásznak, hanem a természet egyensúlyának megőrzésére is törekednek. Ez a kihívás nemcsak a fizikai ügyességről szól, hanem a tudásról is: a vadászoknak meg kell tanulniuk, hogyan használják a legújabb eszközöket, mint például a drónokat és a hőkamerákat, miközben figyelembe kell venniük a környezetvédelmi szempontokat. A cél nem csupán a zsákmány megszerzése, hanem a természet tisztelete és védelme is. Az új kihívás tehát nem csupán a vadászat technikai aspektusaiban rejlik, hanem abban a felelősségben is, ami a természet megóvásával jár. A vadászoknak mostantól nemcsak a célkereszt mögött kell élesnek lenniük, hanem a természet iránti elkötelezettségükben is.

A sakálvadászat különleges szakértelmet és speciális felszerelést követel meg, amely teljesen eltér a klasszikus hajtásoktól vagy az őzvadászattól. Ehhez a tevékenységhez elengedhetetlen a kitartás, egy jól kidolgozott stratégia, valamint a precíz megfigyelés, hiszen a siker kulcsa a részletekben rejlik.

- A sakál nem ellenség, hanem új szereplő - mondja Horváth Mihály. - Meg kell tanulnunk vele együtt élni, de ésszel, hogy ne uralja el a terepet.

Jelenleg országos szinten évente körülbelül 16 ezer aranysakál kerül terítékre, ami jól tükrözi, hogy mennyire megnövekedett az érdeklődés e modern ragadozó iránt.

A sakál, mint a természet érzékeny barométere, különleges szerepet játszik az ökoszisztémák egészségének jelzésében. Ezek az intelligens és alkalmazkodó állatok nem csupán a vadon élő fajok közötti egyensúly fenntartásában segítenek, hanem a környezeti változásokra is reagálnak. Amikor a sakálok populációja növekszik vagy csökken, az gyakran előre jelezheti a környezet állapotának változásait, mint például az élőhelyek degradációját vagy a tápláléklánc zavarait. Éppen ezért a sakálok figyelemmel kísérése és tanulmányozása értékes információkat adhat a biológiai sokféleség megőrzéséről és a természetvédelmi intézkedések hatékonyságáról.

Az aranysakál nemcsak vadgazdálkodási szempontból fontos, hanem a kutatók számára is értékes információforrás. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vizsgálatai szerint a dél-magyarországi sakálok májmintáiban többféle penészgombamérget - mikotoxint - találtak, köztük dezoxinivalenolt, fumonizint és zearalenont. A kutatók szerint a sakálok táplálkozásuk révén kerülnek kapcsolatba ezekkel az anyagokkal, így jól jelzik a környezet szennyezettségi szintjét.

A szakértők ezért a sakált bioindikátorként azonosítják: a populációja és egészségi állapota rengeteget mond el az élőhely környezeti állapotáról, valamint az emberi tevékenységek hatásairól.

A történetnek még koránt sincsen vége.

Somogyban tehát sikerült megállítani a sakálrobbanás legdurvább szakaszát, de a küzdelem korántsem ért véget. A ragadozó jelenléte továbbra is érezhető, és csak hosszú távú, következetes vadgazdálkodással tartható egyensúlyban az erdei ökoszisztéma.

A vadászok véleménye szerint az elmúlt évek erőfeszítései már kezdik megmutatni gyümölcseiket, de az igazi áttöréshez még hosszú évek kitartó és átgondolt munkájára van szükség. A toportyán visszaszorítása nem csupán a dámvad jövőjének kérdése, hanem egyúttal arra is választ keres, hogy képesek vagyunk-e emberi lényekként harmóniában élni a természet által elénk állított új kihívásokkal.

Sajnos nem tudom közvetlenül átkonvertálni a Sonline forrásait vagy bármely más forrást. Viszont szívesen segítek egyedi szöveg létrehozásában vagy egy adott téma kidolgozásában. Kérlek, írd le, miről szeretnél beszélni, és együtt megalkotjuk a saját verziódat!

Indexkép: Pexels - Eredeti és inspiráló fotók gyűjteménye.