A magyar konyha egyik alapvető zöldsége, a paprika, komoly veszélyben van: a klímaváltozás következtében a termőterületek drámaian csökkennek hazánkban. A helyzet aggasztó, hiszen a paprika nem csupán ízesíti ételeinket, hanem számos hagyományos recept el
A klímaváltozás következtében a hazai konyha egyik fő alapanyaga, a burgonya számára egyre kedvezőtlenebb hazánk éghajlata - figyelmeztetnek magyar kutatók.
A burgonya vetésének ideális hőmérséklete 8-10 Celsius-fok körül mozog. Az azonnali fogyasztásra szánt krumplit már augusztus elején le lehet szedni, míg a tárolásra szánt termés betakarítása általában október közepéig zajlik. Azonban az éghajlatváltozás hatásai a közkedvelt és megfizethető burgonyát sem kímélik. Jelenleg Magyarország a burgonyatermesztés déli határvonalán található: délebbre már csak a magasabb, hűvösebb nyarú hegyvidéki területek kiváltsága a sikeres termesztés - figyelmeztet Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza a Másfélfok platformon.
Szabó és kollégái – Somfalvi-Tóth Katalin, a MATE Agronómiai Tanszékének adjunktusa, valamint Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa – nemrégiben publikált tanulmányukban a burgonya termesztésének aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait elemezték. Kutatásuk célja az volt, hogy feltárják, milyen okok vezettek a burgonya termesztési feltételeinek romlásához és az össztermés csökkenéséhez az utóbbi évtizedekben, továbbá megpróbálták előrejelezni, mikor tűnhet el teljesen a burgonya a hazai termőföldekről. Eredményeik rávilágítottak arra, hogy az ország jelentős területein a burgonya számára már most is kedvezőtlenül magas hőmérsékletek uralkodnak, emellett új kártevők megjelenése is aggasztó, amelyek a felmelegedett éghajlat miatt könnyebben elterjednek.
A hazai burgonyatermelés mára már csupán a teljes fogyasztásunk 40-50%-át képes kielégíteni, míg tíz évvel ezelőtt ez az arány még közel 90% volt. A hiányzó mennyiséget jelenleg főként francia, német és holland importtal pótoljuk. Míg a 2000-es évek elején Magyarországon körülbelül 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be, addig 2024-re ez a szám drámaian, a negyedére csökkent. Az utóbbi négy év során a burgonyatermesztést jelentősen hátráltatta a hőstressz, amely a környezeti feltételek romlásához vezetett, különösen a szélsőségesen forró júliusok következményeként.
Az utolsó évtized statisztikái alapján az ország területének körülbelül 40%-a bizonyult alkalmasnak burgonya termesztésére. Ez a tendencia a fokozódó hőhullámok és a meleg időjárást kedvelő kártevők megjelenésének együttes következménye. A következő 10-15 évben azonban várható, hogy ez az arány tovább csökken, akár 20-25%-ra is, figyelembe véve a beépített területeket, a vizes élőhelyeket és az erdőségeket, amelyek jelenleg az ország területének körülbelül 20%-át alkotják.
A jövőbeli kilátásokat szem előtt tartva a kutatók nemcsak a fokozódó hőséget, hanem a melegebb éghajlatot kedvelő burgonyamoly várható következményeit is figyelembe vették, amelyek veszélyt jelenthetnek a burgonyatermesztésre. Ennek alapján három, egymástól markánsan eltérő jövőbeli forgatókönyvet vázoltak fel.
