Kormányzati nyilatkozat: a 13 százalékos minimálbér-emelés valószínűsége egyértelműen nőtt.
A jelenlegi gyenge gazdasági növekedés tükrében nehezen tartható a bérmegállapodásban rögzített 13%-os emelés. Ennek ellenére a szakállamtitkár optimistán tekint a jövőbe, és reméli, hogy a munkáltatók és a munkavállalók képesek lesznek közös nevezőre jutni egy új, reálisabb megoldásban.
Irreálisnak nevezte a 13 százalékos jövő évi minimálbér-emelésre vonatkozó terveket a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közmédia műsorában az MTI beszámolója szerint.
Czomba Sándor bejelentette, hogy a harmadik negyedéves gazdasági adatokra várnak, azonban már most látszik, hogy a korábban megrajzolt pályától, amely 3,2%-os GDP-növekedést és 3,4%-os inflációt ígért, el kell térniük. Bár az optimizmus megvan a minimálbér 2026-os, 13%-os emelésével kapcsolatban, egy túlzottan nagy mértékű emelés, amely mögött nem áll megfelelő gazdasági teljesítmény, munkahelyek elvesztéséhez vezethet.
A legújabb előrejelzések alapján a gazdasági növekedés idén várhatóan körülbelül 0,5 százalékra rúg, míg az inflációs ráta 4,5 százalékra tehető. A munkáltatók, a munkavállalók és a kormány által kötött megállapodás értelmében a minimálbér emelése a következő években a GDP, az infláció és az átlagkeresetek változásához lesz igazítva. Amennyiben jelentős eltérések lépnek fel, a feleknek újra kell tárgyalniuk a megállapodást.
Folynak a tárgyalások, ezek "nagyjából ott tartanak" Czomba szerint, hogy a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, a munkavállalói oldal 10-12 százalékos keresetnövekedésben gondolkodik. Az államtitkár bízik benne, "a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog", ám "kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, ami mindkét félnek megfelel".
A politikus ezzel a kijelentésével arra utalt, hogy a munkáltatók álláspontja szerint a közterhek mérséklése nélkül nem lehetséges jelentős, két számjegyű (minimum 10 százalékos) bérnövelés. Nagy Márton gazdasági miniszter ugyanakkor nem zárta ki ennek lehetőségét, ám figyelembe kell venni, hogy a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentése legalább 200 milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetés számára.
